Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 2. §. (i) bek. 6. p. — Állandó házadómentesség. 65 se nem bérlő, se nem bérbeadó, hanem a másik társ bérlőjével közösen használják a helyiséget, az adómentességet megállapító célra. Az ezek eszmei részét az adómentességtől elzárni nem lehet, mert .az adómentességet a bérbevétel, vagy bérbeadás ténye szünteti meg, illetőleg zárja ki, az ők eszmei részére pedig az nem forog fenn. Az adómentesség megszüntetésére, vagy kizárására nem lehet kedvezőtlen befolyása annak sem, hogy ezáltal adómentességben eszmei rész részesül. Mert nincs törvényes tilalma vagy eljárási akadálya annak, hogy az épületnek, csak egy része legyen adómentes, sőt maga a H. H. ö. 2. §, (1) bekezdés 6. pontja is említést tesz „épületrészek" adómentességéről, úgyszintén az ideiglenes házadómentességekről szóló rendelkezések is épületrészekre adnak adómentességet, s ha az épületnek egy része adómentes lehet, akkor az alól az eszmei részt kifejező hányad se zárható ki. Amint épen a kérdést felvető ügy adataiból kitűnik, a kérdéses helyiségnek a vitás eszmei részét több éven keresztül állandóan adómentességben részesítették is. Mindezek alapján azt kellett kimondani, hogy a kérdésben foglalt helyiségrész is állandó adómentességben részesítendő. (234. számú jogegységi megállapodás. — 1935.) A gyári épületekre megállapított állandó házadómentesség' a gyári jelleggel bíró nyomdai vállalatra is kiterjed. Panaszos a tulajdonát képező szóbanlevő házak házadójának 1910. évre történt megállapítása ellen fellebbezéssel élt, s a kérdéses három épületnél összesen 1910. évre házadóalapul vett 28760 korona adóköteles és 6800 korona ideiglenes adómentes bérjövedelemből 25.200 koronának állandó házadómentességét kérte azon az alapon, hogy a jelzett épületek részei, illetve helyiségei ilyen arányban a társulat nyomdaüzletének elhelyezéseire és céljaira szolgálnak, s az e célra szolgáló helyiségekre eső bérértékeket a gyárak és ahhoz hasonló ipartelepekre biztosított állandó házadómentesség illeti meg. Ezt a fellebbezést a közigazgatási bizottság (jelenQeg: pénzügyigazgatóság) megtámadott határozatával elutasította abból az okból, hogy úgy a nyomdában, mint a könyvkötésben a teljesített munka legnagyobb részét nem gépekkel, hanem kézi munkával végzik, és hogy sem a nyomda, sem a könyvkötészet raktárra nem dolgozik. Lehet olyan eset is, amiko több tulajdonostárs 5