Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

64 H. H. ö. 2. §. (1) bek. 6. p. — Állandó házadómentesség. A H. H. Ö. 2. §. (1) bekezdés 6. pontja szerint az adómentességet az a tény vonja maga után, hogy a helyiség gyár, vagy ipari műhely céljára szolgál, és az adómentességet az szünteti meg, ha a helyiséget, kibérlik, vagy másnak bérbeadják. A feltett kérdésnél az adómentességet megállapító tény az egész helyiségre nézve fennforog, tehát az a kérdés marad eldöntés tárgyává, hogy a helyiség bizonyos eszményi részének (hányadának) kibérlése, illetőleg bérbeadása, az adómentességet az egész helyiségre megszünteti-e, illetőleg kizárja-e, avagy csak a bérelt, illetőleg bérbeadott eszményi részre (hányadra)? Az, hogy a bérlő az egyik tulajdonostárs-e, vagy idegen személy, — lényegtelen. * A magánjog szabályai szerint, közös tulajdonostársak mindenike a saját eszményi tulajdonrészét a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül — akár egészen, akár bizonyos hányadrészében — el is idegenítheti. Tehát, ha a legkiterjedtebb jogot — a tulajdonjogot — másra átruházhatja, akkor a kisebb jogokat, pl. a használatot is átengedheti másnak, tehát bérleti szerződést is köthet, akár az egész eszmei részére, akár annak valamely hányadára, a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül. A közösség csak a jogot szerző felet korlátozza abban, hogy a jogot csak közösségben gyakorolhatja. Ha pedig a tulajdonostársak a saját eszmei részeikre nézve a másik társ hozzájárulása nélkül bérszerződést köthetnek, akkor az a szerződés a bérbe nem adott eszmei részek jogállapotára hátrányos befolyást nem vonhat maga után. S az egyes eszmei részeket bérlő társtulajdonos bérleti szerződésének is csak a bérelt eszmei részekre van joghatása, de ez a joghatás nem terjeszthető ki a nem bérelt, hanem saját eszmei részre. A közösség jogszabályainak legkiterjedőbb alkalmazásával is csak azt lehet mondani, hogy a tulajdonostársak a dolognak úgy a bérbeadott, mint a bérbe nem adott részére közösségben vannak, de azt nem, hogy a bérbe nem adott részre is kiterjed a bérbeadás vagy bérbevevés hatása. Nem egyeztethető össze1 sem a jogossággal, sem a méltányossággal az, hogy pl. egyik tulajdonostárs kis eszmei hányadrészének bérbeadása miatt a többi tulajdonostársak nagyobb hányadai is az adómentesség kedvezményétől megfosztassanak.