Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

56 H. H. Ö. 2. §. (1) bek. 6. p. — Állandó házadómentesség. címén használt épületeket, a H. H. ö. 2. §. (1) bekezdésének 6. pontja és az ehhez fűzött utasítás (3) bekezdése értelmében, házadó alól állandóan mentes gazdasági épületeknek, illetőleg gazdasági cselédházaknak kell tekinteni. A házadóról rendelkező 1927. évi 200. P. M. számú hivatalos összeállítás 2. §-a (1) bekezdésének 6. pontja értelmében állandóan mentesek a házadó alól többek között a gazdasági épületek (ide értve a cselédházakat is). Az ehhez a törvényes rendelkezéshez fűzött utasítás (1) bekezdése értelmében gazdasági épületek alatt a mező és erdőgazdaság folytatására szükséges, emberi lakásul nem használható és az illető földbirtok alkotó részét tevő épületeket kell érteni, amelyeket ezen rendeltetésüknek megfelelően használnak. A most idézett utasítás (3) bekezdése szerint pedig adómentes cselédház alatt az olyan épületet kell érteni, amelyet kizárólag az illető gazdaságban alkalmazott cseléd és ennek családja természetbeni lakás céljára használ. A magasabb képzettségű gazdasági alkalmazottak lakásául szolgáló épületeket és az olyan épületeket, amelyek nem a mező- vagy erdőgazdaságban alkalmazott cselédség lakásául szolgálnak, az utasítás kifejezett rendelkezése értelmében nem lehet az adómentes cselédházakhoz számítani. A most idézett törvényes rendelkezés tehát, a gazdaság folytatásához szükséges, az illető földbirtok alkotó részét tevő és rendeltetésének megfelelően használt gazdasági épületeket, valamint az illető gazdaságban alkalmazott cselédek és azok esaládja által természetbeni lakás céljára használt cselédházakat mentesíti állandóan a házadó alól. A felvetett kérdés eldöntésénél ennélfogva az a körülmény bírálandó el, vájjon a legeltetési társulat gazdasági tevékenységet folytat-ei és így tevékenysége, az állattenyésztési célokat szolgáló legeltetés, a mezőgazdasági tevékenység keretébe tartozik-e és ennélfogva a legeltetési társulat által alkalmazott gazdasági cselédek által használt épületeket az adómentesség megilleti-e, vag}^ sem? A közgazdaságtan alapvető rendelkezései szerint mezőgazdaság alatt azt a termelési ágat kell érteni, amely az embert a legfontosabb növényi és állati anyagokkal látja el. A mezőgazdaság tehát földmívelésre és állattenyésztésre oszlik. A földmívelés a mezőgazdaságnak az az ága, amelv a föld megmunkálásával annak gyümölcsére akar szert tenni, az állattenyésztés pedig, mint a földmívelés kiegészítője, hasznos házi állatok tenyésztésére és nevelésére irányul. A mezőgazdasági tevékenység tehát a gazdaságilag használható földterületeken folytatott földmívelési és állattenyésztési tevékenységből áll, amely tevékenységnek a gyakorlása általában a szántóföld, kert, rét, szőlő, legelő, erdő*és nádas