Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 1. §. — Házadó tárgyai. 31 Házadó. {1927. évi 200/P. M. számú Hivatalos Összeállítás, rövidítve: H. H. ö. és az 19'40:XXIL tc.) 1. §. A házadó tárgyai. A házadó tárgyául szolgáló épület lakóház jellegét nem a tényleges felhasználás célja, illetőleg módja, hanem az adja meg, hogy lakásra alkalmas. A pénzügyigazgatóság, megtámadott határozatában az 1922:XXII. tc. 1. §-ára hivatkozással, a megadóztatást helyesen tartotta fent. Mert a panaszhoz csatolt községi bizonyítványból is kitetszően, az adó alá vont épület, kastély, tehát nyilván lakás céljára épült és arra alkalmas. Minthogy pedig a házadó tárgyául szolgáló épület jellegét nem a tényleges felhasználás célja, illetőleg módja, hanem az adja meg, hogy lakásra alkalmas, minthogy ennélfogva az adó alá vont és lakásra alkalmas voltától meg nem fosztott s magtár céljára át nem alakított épület az idézett törvény 2. §. (1) bek. 6. pontjában megjelölt adómentes gazdasági épületnek annak ellenére sem tekinthető, hogy a panaszos azt nem lakásnak, hanem magtárnak használja, minthogy végül a M.-n lakó panaszosnak az az állítása, hogy Jieki A. községben, amelyhez a birtoka tartozik, más háza nincs, az adó alá vonás szempontjából teljesen közömbös, a panasz nem volt figyelembe vehető. (1601. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) A lakásra alkalmas épület akkor is házadó alá esik, ha azt idegen telken és meghatározott időre építették is. Sem a korábbi törvények, sem az 1909. évi VI. törvénycikk az idegen telken emelt épületekre nézve nem tartalmaz oly intézkedést, amely szerint ezeknek a házadó alól állandó mentesség volna biztosítva. A Hivatalos Összeállítás (régi) 99. §-ában és az 1909. évi VI. törvénycikk 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy az ott körülírt bódék nem tárgyai a ház-