Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

216 K. H. Ö. 12. §. (1) bek.; mO.XXII. tc. 18. §. Az adóalap általános meghatározása; a nyers bevétel fogalmarögzített adókat helyesbíteni akkor, ha az alapkivetés helyesbítésének törvényes feltételei nem forognak fenn. (233. számú jogegységi megállapodás. — 1935.) K. H. Ö. 12. §. (1) bekezdés és mO.XXII. tc. 18. $. Az adóalap általános meghatározása; a nyers bevétel fogalmaOly haszonbérletek után, amelyeknél a haszonbérleti összegen felül nyerhető tiszta jövedelem ki van zárva: általános kereseti adó nem állapítható meg. Ez az adó az után a haszon után rovatott ki, amelyet panaszló a M. Gy.-tól bérbe vett f.-i birtok haszonbérletéből húz. A haszonbérelt birtok kiterjedése a pótlólag beszerzett kataszteri birtokívek szerint 469 kataszteri hold, amelyből a szántóföld 4043/4 kataszteri holdat, a földadó alá nem eső terület 12% kataszeri holdat tesz ki, — a többi kert, rét, legelő, erdő. A haszonbéri szerződés szerint a panaszló ezért a birtokért — eltekintve a bizonyos körülmények közt kötelezett természetbeni szolgáltatásoktól — készpénzben évi 14.000 frt. bért tartozik fizetni, ami a fentebbi egész holdszámot tekintve, átlag majd 30 frt.-nyi bért jelent kataszteri holdanként. Tekintve, hogy sem a haszonbéri szerződés, sem a tárgyalási iratok nem tesznek említést arról, hogy a bérleti birtokon valamely iparvállalat, vagy más rendkívüli jövedelmet hajtó forrás léteznék, sőt az látszik, hogy ez a haszonbér a rendes gazdasági üzem útján nyerendő bevételek ellenértéke; tekintve, hogy e rendkívül magas haszonbér mellett a felszólamlási bizottság azon köztudomású csapásokat is megállapítja, amelyek az itt kérdésben forgó haszonbérleti gazdaságot is érték és ezt a felvilágosító jelentés is hangsúlyozva azt is kiemeli, mint köztudomású tényt, hogy idegen bérlő ezen birtokért legfeljebb 7—8000 frt-ot adhatna; ily körülmények közt ezt a haszonbéri ügyletet a haszonbérlőre nézve hasznothajtó foglalkozásnak tekinteni nem lehetett, mert a haszonbéri összegen felül nyerhető tiszta jövedelem lehetősége ki van zárva. Miután pedig adótörvényeink alapelve szerint a kereseti adó tárgyát csak keresmény, vagy jövedelem képezi; ilyen nem lévén megállapítható, az után adót sem lehetett fenntartani. (198. számú elvi jelentőségű határozat. — 1899.) A sorsjegyekkel való kereskedésből származó jövedelem után fizetendő általános kereseti adó, vagy társulati adó megállapításánál az el nem árusított sorsjegyekre esett nyeremények összege az adóköteles keresethez hozzászámítandó, mert a szóba nforgó üzletek nem csupán sorsjegyek elárusítására szorítkoznak, hanem ezzel kapcsolatosan az el nem árusított sorsjegyekkel a játékban is részt vesznek: jövedelmük tehát nem csupán attól függ, hogy a sorsjegyeiárusítás minő haszonnal