Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. ö. í2. §. (i) bekezdés és mO.XXII. tc. 18. §. 217 Az adóalap általános meghatározása, a nyers bevétel fogalma. jar, hanem attól is, hogy az el nem árusított sorsjegyek után volt-e nyereségük, vagy nem, ami csak úgy állapítható meg, ha tudva van, hogy az el nem árusított sorsjegyek közül a kihúzottakra mily összegű nyeremény esett, a ki nem húzott sorsjegyek megsemmisült értékösszege pedig, amely az üzlet veszteségét képezi, mennyit tesz ki: nyilvánvaló tehát, hogy az adott esetben a most említett két tényező az üzlet nyersjövedelmének megállapításánál feltétlenül figyelembe veendő", s illetve az adó megállapításánál az el nem árusított sorsjegyekre esett nyeremények összege az adóköteles keresethez hozzászámítandó. (79. számú jogegységi megállapodás.) A sorsjegyekkel való kereskedésből származó jövedelem után fizetendő altalános kereseti adó megállapításánál az el nem árusított sorsjegyekre esett nyeremények összege az adóköteles keresethez hozzászámítandó. Nem vitás az, hogy általában a tökevagyon értékének emelkedése nem jövedelem s így nem tekinthető jövedelemnek a tökevagyon értékének emelkedése akkor sem, ha az véletlen esemény következtében állott be és pedig azért, mert ez az értékemelkedés a termelési, üzleti tevékenységtől teljesen függetlenül állván elő, termelési, vagy üzleti tevékenység eredményének, vagy töke hozadékának nem tekinthető. De viszont nem lehet kétséges, hogy az az érték, amely az üzleti tevékenység következtében áll elő, az üzleti tevékenység eredményének meghatározásánál számításba veendő, még akkor is, ha előállása véletlen eseménnyel függ össze. Minden üzleti tevékenység eredménye a piaci áralakulástól és egyéb többé-kevésbbé véletlen eseménytől függ; a véletlen előnyösen, vagy hátrányosan befolyásolhatja az üzleti eredményt: természetes tehát, hogy az ily véletlen folytán beállott nyereség, valamint viszont a veszteség is az üzlet eredményének meghatározásánál számításon kívül nem hagyható. Az osztály sors jegy elárusítóra nézve az elárusítás végett beszerzett sorsjegy áru- és nem tökevagyon. A húzások után megmaradt sorsjegyek azon véletlen folvtán, hogy ki sem húzattak, értéktelenekké válnak; és mert áru a sorsjegy s nem a tökevagyon része, a veszteség üzleti veszteség. De ép ugyanezen oknál fogva üzleti nyereség a sorsjegyért nyereménnyel történt kihúzása folytán a rendes eladási áron felül bevett összeg is. Az osztály sors jegy elárusítónak az erre vállalkozásnál az üzlet természeténél fogva okvetlenül számításba kell vennie azt, hogy sorsjegyeinek egy része megmarad és értéktelenné válik, viszont, hogy az elárusítás előtt kihúzott sorsjegyekre eső nyeremény őt illeti meg. A panaszos sorsjegyeiárusító üzletéből az utolsó években elért eredmények átlaga alapján saját szakértője számítja ki, hogy ez átlaghoz képest — ha a nyeremények számításon kívül ha-