Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
208 A\ H. Ö. h. §. 3. p. — A társulati és tantiemadó alá eső jövedelmek. Fennálló törvényeink s jelesül az 1883:XLIV. törvénycikk 95. §-a értelmében a haszonélvezettel terhelt ingatlanok adóját nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező, mint tényleges birtokos tartozik fizetni. Valamely ház haszonélvezőjét a dolog birtoka illetvén meg, mint ilyen a magánjog elvei szerint és a közadók kezeléséről szóló" 1883: XLIV. törvénycikk 95. §-ának most idézett rendelkezése értelmében is, a ház közterheit ő köteles viselni. Köteles tehát a ház után járó házadót fizetni, amely adónak tárgya, az 1868:XXII. törvénycikk 1. §-a értelmében, a ház évi tiszta haszonértéke. Törvényeinknek ezek a rendelkezései általánosak s nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy minő jogcímen illet meg valakit a haszonélvezet, törvényeinknek ezek a rendelkezései alkalmazandók tehát akkor is, amikor valakit a ház haszonélvezete, az építési költség fejében illet meg. Ily esetekben a haszonélvezetből húzott jövedelem az építési költségeknek megfelelő tőke hozadékaként jelentkezik. A háznak haszonértékét kifejező ez a jövedelem azonban házadóval már még van terhelve. Ezt a jövedelmet ennélfogva, az azt terhelő házadón kívül, még III. osztályú (általános) kereseti adóval megterhelni, ugyanazon adótárgynak kétszeres megadóztatása volna. A haszonélvezet, vagyis az a jog, hogy a haszonélvező a házat egészben, vagy részben maga lakja, bérbe adja, avagy haszonélvezeti jogából folyólag egyébként használja, az ingatlant terhelő adókon kívül külön adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozásnak tehát nem tekinthető, ez azonban nem zárja ki azt, hogy amennyiben valaki mint építő, vagy építési vállalkozó folytat haszonhajtó foglalkozást, építési vállalata után járó adójának megállapításánál arra az időre, amíg az építést folytatja, a haszonélvezet fejében épített ház építéséből eredő jövedelme is kereseti adó alá vonassék. (XXVI. számú döntvény. — 1905.) Abban az esetben, ha az alkalmazottak kereseti adója alá tartozó személynek fizetés helyett az alkalmazó ingatlanának haszonélvezetét engedi át, ezen átengedett jövedelem után az alkalmazottak kereseti adója nem vethető ki, mert az ingatlan haszonélvezó'je, mint tényleges birtokos van kötelezve a ház és földadó fizetésére s így ha az alkalmazotti kereseti adóval is megrovatnék, ugyanazon adóalany kétszeres megadóztatásának esete állana elő. (13. számú jogegységi megállapodás.) h. §- 3. pont. A társulati- és tantiemadó alá eső jövedelmek. Annak az egyéni cégnek a terhére, amelyiknek részvénytársa-