Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. ti. ö. 5. §. (1) bek. — Adómentes jövedelmek. 209 ság az egyedüli tulajdonosa, nem lehet általános kereseti adót kivetni, ha a részvénytársaság mérlege az egyéni cég nyereségét mint vagyont, eredményszámlája pedig mint bevételt magában foglalja. A panaszos vállalatnál foganatosított könyvvizsgálatról felvett jegyzőkönyv és a panaszirathoz csatolt cégkivonat szerint a panaszos cégnek egyedüli tulajdonosa a G.r-féle T. Részvénytársaság gy.-i bej. cég, amely R. T. mérlegében a panaszos vállalat nyeresége mint vagyon, az eredmény számlájában pedig a panaszos vállalat nyeresége mint bevétel benne foglaltatik. A nevezett részvénytársaságnak ez a bevétele a T. H. ö. 1. §-ának 1. pontja szerint társulati adó alá esik és mivel a K. H. ö.; 4. §-ának 3. pontja szerint a társulati adó alá tartozó jövedelmek nem tartoznak kereseti adó alá, a panaszos vállalat terhére kivetett általános kereseti adó törlését el kellett rendelni. A panasznak helyet kellett adni, mert a K. H. Ö. 4. §. 3. pontjának felhívott rendelkezése nyilván a kétszeres megadóztatás elkerülését célozza. Mivel a panaszos cégnek egyedüli tulajdonosa az a részvénytársaság, amely a panaszos vállalat által elért nyereség után társulati adót köteles fizetni, — ha ez a nyereség a panaszos cégnél általános kereseti adó alá vonatik, ugyanaz a jövedelem kétszer lesz hozadéki adóval megterhelve. Ez pedig a K. H. ö. 4. §-ának 3. pontja szerint jogos nem lehet. (2018. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) 5. §. (1) bekezdés. Állandó adómentesség. 5. pont. A fegyveres erőhöz tartozók adómentessége. Az a körülmény, hogy a fogházőrök javadalmazását nem zsold, hanem fizetés címén utalványozzák, az adómentességet nem szünteti meg. Az 1875. XXIX. törvénycikk 5, §-ának c) pontja a fogházőröket zsoldjukra, nyűg- és kegy díjukra nézve adó alól mentesítette. A törvény nyilvánvaló célzata az volt, hogy a fogházőröknek és az idézett kivételes rendelkezésben megnevezett egyéb személyeknek szolgálati javadalmazása adóval ne csökkentessék. — Ennélfogva habár a fogházőrök javadalmazása nem zsold, hanem fizetés címén utalványoztatik, ez utóbbi körülmény az adómentességet meg nem szüntetheti. (971. számú elvi jelentőségű határozat. — 1910.) 14