Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

202 K. H. Ö. 4. §. 1. p. — Földadó alá eső jövedelmek. 4. §. Kereseti adó alá nem tartozó jövedelmek. 1. pont. Földadó alá eső jövedelmek. Az erdőtulajdonos a saját fájából égetett faszén értékesítéséből eredő jövedelme után általános kereseti adóval meg nem róható. Az erdőtulajdonos által saját fájának akként való értékesítése, hogy azt szénné égetteti és mint ilyet adja el, nem tekinthető az 1875. évi XXIX. törvénycikk 2. §-ának III. pontja alá eső és keresetadóval megróható haszonhajtó foglalkozásnak vagy üzletnek. Ugyanis a fának szénné égetéséhez különleges berendezés nem igényeltetvén, az ipari foglalkozásnak egyáltalán nem minősíthető és adóztatás szempontjából haszonhajtó foglalkozásnak csak akkor, ha azt az erdőtulajdonostól különböző harmadik személy nyereség céljából eszközölteti, míg az erdőtulajdonos által a fa értékesítése végett és a legtöbb esetben kényszerűségből eszközölt széntermelés az erdőüzem körébe tartozó őstermelés ismérveivel bír és mint ilyen, keresetadó tárgyául nem szolgálhat, miért is a panaszos uradalom terhére faszéntermelés címén megállapított kereseti adónak egészben leendő törlését el kellett rendelni. (284. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) Saját területen gyakorolt kőfejtésből eredő az a jövedelem, amely a kőnek iparcikké (malomkővé) való feldolgozásából és ily módoni értékesítéséből ered, általános kereseti adó tárgyát képezi. (109. számú elvi jelntőségü határozat. — 1898.) Saját földjét művelő kertész, ha kizárólag olyan kerti termékeket árusít el, amelyeket a saját tulajdonát képező földterületen termel, általános kereseti adóval meg nem róható. Az 1875:XXIX. törvénycikk 1. §-a [a K. H. Ö. 4. §. í. p.j értelmében az a jövedelem, amely a földadónál már tekintetbe vett személyes keresetből származik, kereseti adó tárgyát nem képezi, — amiből következik, hogy a saját földjén termelő kertész, ha foglalkozása egyéb vonatkozásban ipari, vagy kereskedelmi foglalkozásnak nem minősíthető, vagyis, ha keresetének egy része nem ilyen, a földmíveléstől különböző foglalkozásból ered, — III. osztályú (általános) kereseti adó alá nem vonható., Az a kérdés döntendő el ezek szerint az itt szóbanforgó esetben, van-e a panaszos keresetének olyan része, mely kereskedelmi, vagy ipari foglalkozásból ered. Az 1884: XVII. törvénycikkbe foglalt törvény 183. §-ának a) pontja, az ipartörvény rendelkezései alól a többek között, a mezőgazdasági és erdei termelés, kert és szőlőmívelés s az ezekkel öszszefüggő mellékiparágakat is kiveszi „amennyiben az illetők leginkább saját nyerstermékeik feldolgozására és eladására szorítkoznak." A törvénynek ezzel a rendelkezésével meg-