Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
K. H. Ö. k. §. i. p. — Földadó alá eső jövedelmek. 203 egyezik a kereskedelemügyi miniszternek 1903. évben 9544. szám alatt kiadott körrendelete is, melyben a törvényre való hivatkozás mellett ki van jelentve, hogy a „kertmívelés általában — ide értve a nagyobb kézi ügyességet és szakavatottságot igénylő üvegházi kertészetet és üzdészetet, — valamint a kertmíveléssel összefüggő mellékiparágak is, amennyiben az illetők leginkább saját nyerstermékeik feldolgozására és eladására szorítkoznak, — ki vannak véve az ipartörvény rendelkezései alól." Ugyanezen rendelet szerint továbbá „az ipartörvény rendelkezéséből az is következik, hogy addig, míg valamely kertész saját terményeinek feldolgozására, elárusítására szorítkozik, nem tekinthető iparosnak vagy kereskedőnek még abban az esetben sem, ha terményeinek elárusítása céljából üzletet tartana fenn." A nem vitás tényállás szerint a panaszos nem másoktól vásárolt, hanem kizárólag olyan kerti termékeket árusít el, amelyeket a saját tulajdonát képező földterületen állít elő, az előadottak szerint tehát az ezen foglalkozásból eredő keresete még részben sem tekinthető ipari vagy kereskedelmi üzletből származó jövedelemnek s így téves az adóíelszólamlási bizottság határozatának az az indokolása, amely szerint a panaszos azért volna törvényesen III. osztályú (általános) kereseti adó alá vonható, mert az előállított terményeket mint más zöldségkereskedő, piacon árusítja el. Ugyanezért a panasznak helyt adni és a panaszost a III. osztályú (általános) kereseti adó megfizetésének kötelezettsége alól fel kellett menteni. (773. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) Saját földterületen folytatott facsemetetermelés és eladás nem esik kereseti adó alá. Az adóíelszólamlási bizottság megállapítása szerint a panaszos hat hold saját földön és két hold bérelt területen folytat kertészkedést, faiskolát tart és a facsemeték üzletszerű eladásával foglalkozik. Faiskola és nemesített facsemetéknek akár a telepen, akár a piacon való rendszeres árusítása az őstermelés keretébe tartozik, mert ez a termelés nem jár a mezőgazdasági termékek át- vagy feldolgozásával. Az adóköteles saját földterületén folytatott ilyen termelés után tehát külön kereseti adó kivetésének helye nincs, mert az ebből eredő jövedelem már földadóval érintve van. A bérelt területen folytatott ilynemű művelés azonban már kereseti adó alá esik, mert az e területre kivetett földadónak nem a bérlő, hanem a tulajdonos az alanya. Ehhez képest a bíróság arányosan a bérelt 2 hold után tartotta fenn a kereseti adót. (1679. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.)