Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. II. Ö. % §. 2. p. — Szellemi és más haszonhajtó 185 foglalkozás. gyakorló tényezők: az ügyvédi foglalkozásból eredő összjövedelemnek megadóztatásánál veendők figyelembe. Ez okoknál fogva a jelen ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett és pedig annyival inkább, mert a magyar királyi közigazgatási bíróságnak a panaszolt határozatban hivatkozott 611/1905. R számú ítélete se nyújthatott kellő alapot arra, hogy a királyi kincstári képviselő panaszának hely adassék, avagy, hogy — szemben az adózó ügyfélnek panaszával — az adófelszólamlási bizottságnak panaszolt határozata fenntartassék. Nem nyújthatott pedig ez erre kellő ala pot nem csupán azért, mert a bíróságnak egyes felmerült esetben hozott ítéletei a jogforrások közé nem tartoznak, hanem azért sem, mert a hivatkozott 611/1905. P. számú ítélettel elbírált esetben az adózó ügyfélnek az adóztatás elejtésére irányuló panasza nem forgott fenn, hanem a hivatkozott ítéletben ez a bíróság kizárólag a királyi kincstári képviselőnek az adó mértékének emelésére célzó panasza felett határozott, — és pedig elutasítólag. (792. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) Ha a bíróság a zárlati jövedelem kezelésére magát a végrehajtást szenvedő tulajdonost jelöli ki, az az összeg, amelyet részére a bíróság — létfenntartási célzattal a zárlat jövedelméből felhasználni enged, nem zárgondnoki jövedelem és nem esik kereseti adó alá. A .. kir. járásbíróság 18.600/1932. tkvi. számú végzésével a panaszost — aki végrehajtást szenvedő — bízta meg, hőgy saját zár alá vett ingatlanának zárgondnoki teendőit ellássa, s ezzel kapcsolatban feljogosította a panaszost, hogy 240 P havi nyugdíjjövedelmét a zárlat jövedelméből havi 500 P-re kiegészítve, létfenntartási költségeinek fedezésére fordítsa. A panaszos sérelmesnek tartja, hogy ezt a jövedelmet, mint zárgondnoki jövedelmet általános kereseti adó alá vonták. A panasz alapos. A zárlat a végrehajtási eljárás keretébe tartozó biztosítási intézkedés, amelynek kizárólag az a célja, hogy biztosítsa a dolgot vagy jogot a jogvita elintézéséig, hogy a per eldöntése után azoknak végrehajtás alá vonása lehető legyen. A zárlat elrendelésének tehát az a joghatása, hogy a végrehajtást szenvedő, a zárlat alá vett jövedelmével nem rendelkezhetik szabadon, hanem azt a hitelezők követelésének biztosítására kell fordítani. A zárlat tehát olyan időleges rendelke-