Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

186 K. H. Ö. % §. 2. p. — Szellemi és más haszonhajtó foglalkozás. zés, amely fennállásának tartamára felfüggeszti a tulajdonosnak saját jövedelme mikénti felhasználásához való jogát. A zárlatnak ebből a jogi természetéből következik, hogy a zárlat alatt álló vagyontömeg nem önálló jogalany, nem célvagyon, mert a vagyon alanya, a zárlat dacára is maga a végrehajtást szenvedő tulajdonos marad, amiből pedig következik, hogy a zárgondnok díjának a K. H. Ö. 2. §-ának 2. pontja értelmében fennálló kereseti adókötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a zárgondnok nem maga a végrehajtást szenvedő zálogbirtokos, mert a zárgondnok javára és a zárlat alá vett jövedelem terhére, kereset csak ebben az esetben keletkezhetik. Ha ellenben a bíróság a zárlati jövedelem kezelésére magát a végrehajtást szenvedő tulajdonost jelöli ki, vagyis őt bízza meg azzal, hogy a saját jövedelemforrásának jövedelméből mennyit adjon a hitelezőknek és mennyit tartson meg magának, abban az esetben zárgondnoki kereset nem jelentkezik, mert az az összeg, amelyet részére a bíróság — létfenntartási célzattal — a zárlat jövedelméből felhasználni megenged, a tulajdonos-zárgondnokot tulajdonosi jogosultságából kifolyólag illeti meg, azt tehát ennek a jövedelmének terhére meg sem kereshette, mert egy és ugyanaz a jövedelem nem lehet két jövedelemforrásnak a hozadéka. A szóbanlévő jövedelem tehát a panaszosnak saját földbirtokából származó olyan jövedelme, amelyet a bíróság a zárlat hatálya alól felszabadított, minthogy pedig a földbirtok jövedelme nem esik kereseti adó alá, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (2007. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) Házgondnoki teendőket díjazásért teljesítő egyént, ezeknek a teendőknek ellátásáért megillető díja általános kereseti adó alá esik, kivéve, ha igazolást nyer az, hogy a felek közt erre nézve szolgálati vagy munkabéri viszony forog fenn. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy a házgondnokok e minőségben kapott díjai után általános kereseti adó Vagy alkalmazottak kereseti adója alá vonassanak-e, attól függ, hogy a felek között egyszerű megbízási, avagy pedig szolgálati vagy munkabéri jogviszony forog-e fenn? Minthogy a két jogviszony egymáshoz nagyon közel áll, azért annak eldöntése, hogy melyik forog fenn, a felek megállapodásának gyakran az azt irányító akaratának is — teljes ismeretét teszi szükségessé, s így az tulaj donkép minden egyes esetben csak külön bírálható el.