Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. Ö. 2. §. 1. p.; mO. XXII. tc. 16. §. (í) és (2) bek- 179 Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat nem tárgyai, elfogadhatónak nem találta. Minthogy pedig az adófelszólamlási bizottság fenti ténymegállapításait az adózó fél panaszirata során meg nem cáfolta, a bíróság az adózó félnek a technikai berendezésekkel ellátott tavakban űzött ezen mesterséges haltenyésztése, mint üzleti vállalkozásból eredő, tehát általános kereseti adó alá esö foglalkozásból származó jövedelme adókötelezettségét e helyütt szintén megállapította és pedig annyival is inkább, mert ezen adókötelezettség lénye^gileg nem attól van függővé téve, hogy a haltenyésztés természetes avagy mesterséges tavakban folytattatik, hanem attól, hogy maga a haltenyésztés, mint ilyen, mesterséges úton és mint üzleti vállalkozás keresetszerűen folytattassék, ez a ténykörülmény pedig, — a jelen esetben a fenti megállapítás, — úgy az üzem kiterjedésére, folytonosságára és állandóságára való tekintettel, kétségtelenül megállapítható. Ami pedig az adózó félnek azt a kifogását illeti, hogy a kataszteri birtokívben nádas és rétterületnek feltüntetett 283 h. 103 öl kiterjedésű és földadóval megrótt terület ezen okból egyúttal kereseti adó alá nem vonható, e helyütt figyelembe vehető azért nem volt, mert az 1925. évi 30000. sz. pénzügyminiszteri utasítás 2. §-a értelmében a mesterséges halastavakból származó jövedelmek abban az esetben is általános kereseti adóval rovandók meg, ha a halastavak bármely okból földadóval megrovattak és mert ez a körülmény csak a földadó, de nem egyúttal a jogosan kivetett általános kereseti adó törlésére adhat igényt. (1599. számú elvi jelentóségrű határozat. — 1929.) A halászati társulat jövedelme után kivethető általános kereseti adó alanya akkor is a társulat, ha a jövedelmet felosztják a tagok között. A panaszos társulat a kivetett adó fizetése alól leendő felmentését kéri, mert a társulat kereseti tevékenységet nem folytat, a halászatból befolyó bérjövedelem nem a társulatot, hanem a társulattá tömörült tagokat illeti és így a társulat a kereseti adónak nem alanya. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Helyesen mutatott rá az adófelszólamlási bizottság, hogy az 1888. évi XIX. tc. 14. §-ának b) pontja értelmében az egyébként jogosítottak a nyilt vizeken, az őket megillető halászati jogukat csak társulattá alakulva gyakorolhatják. A törvénynek ez az intézkedése az egyesek akaratát korlátozza és a halászatnak közgazdasági jelentőséggel bíró termelési ággá emelhetése végett, amint a törvény indokolása erre rámutat, 12