Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

178 K. H. Ö. % §. i. p.; mO:XXII. te. 16. §. (1) és (2) bek Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat nyászatból, kő-, stb. bányákból származó jövedelem, általános kereseti adó alá esik és mert a K. H. Ö. 4. §. 1. pontja a bányászattal foglalkozó földadó alanyokat nem sorolja a kereseti adó alól mentes alanyok közé, azért a kereseti adó fizetési kötelezettség megállapítandó és az I. fokú határozattal kivetett adóalap visszaállítandó volt, annál is inkább, mert a földadó alapja csakis a földterület felületén, illetve a termőföldben megjelenő terményeknek az értéke, illetve haszna, amivel szemben a bányászat a föld mélyében levő kőzetek vagy ércek kihasználását, tehát oly értéknek a kitermelését célozza, ami már a dolog természeténél fogva is nem esik a földmívelés fogalma alá, s ennélfogva földadóval megadóztahozadéki adóval való megterheléséről nem lehet szó. (1887. számú elvi jelentőségű határozat. — 1936.) A mesterséges úton űzött haltenyésztés általános kereseti adó alá esik és pedig függetlenül attól, hogy azt természetes vagy mesterséges tavakban folytatják. A panasszal megtámadott általános kereseti adó az 1926. évi 300. számú H. Ö. 2. §-a alapján az adózó fél tógazdaságában folytatott halászati üzemének jövedelme után lett kiróva, amelynek ellenében az adózó fél azt hozta fel, hogy a kataszteri birtokív szerint az összesen 833 h.| 975 öl kiterjedésű tóterületből 550 h. 873 öl mint ősi tóterület, földadó alá nem eső területként tartatik nyilván, míg 283 h. 109 öl mint nádas és rét terület van feltüntetve és ezen terület után földadó is ki van róva és minthogy az ősi 550 h. 873 öl kiterjedésű tóterület nem mesterséges halastó és így a hivatkozott törvényszakasz értelmében az általános kereseti adónak nem tárgya, míg a további 283 h. 103 öl után vagy kereseti, vagy földadó fizetendő, panaszbeli kérelme tehát arra irányul, hogy a kereseti adó 2/.; része egészben töröltessék, míg a földadóval megrótt 283 h. 103 öl után, vagy a kereseti adó y3 része, vagy ezen terület után előírt földadó törlése rendeltessék el. Az adófelszólamlási bizottság saját közvetlen helyi ismeretén alapuló megállapítása szerint az adózó fél halastaván rendszeres haltenyésztést folytat, amennyiben azt rendes halköltő, haltenyésztő és halhízlaló készülékek mellett és rendes tógazdasági intéző alkalmazásával folytatja és minthogy a tavak vízduzzasztó és vízlevezető zsilipekkel és egyéb, a mesterséges haltenyésztéshez szükéges készülékekkel vannak ellátva, a bizottság az adózó félnek azt a kifogását, hogy a halastavak nagyobb része természetes és nem mesterséges tavaknak tekintendő és mint ilyenek az általános kereseti adónak tottnak nem is tekinthető ennek a haszonnak kétszeres