Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H: ö. 2. §. 1. p.; mO.XXII. tc. 16. §. (1) és (2) bek- 177 Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat bői származó jövedelemnek általános kereseti adó alá vonása tehát: ugyanannak a jövedelemnek kétszeres hozadéki adóval való megterhelését nem jelenti.* Az adózó fél bérbeadott bazalt bányájának jövedelme után, a községi elöljáróság felhívása folytán adott általános kereseti adó vallomásában — a kapott bérösszegből, a kibányászás folytán, a földérték csökkenésére, a bérjövedelem évi 2%-át levonva — tiszta jövedelmét 4,764.32 P-ben vallotta be. A m. kir. adóhivatal az adóalapot a bevallás szerinti 5956 P teljes bérösszegben állapította meg és az értékcsökkenés címén beállított 2%-nak megfelelő 1191 P levonását mellőzte, azzal az indokolással, hogy a kibányászott terület értékcsökkenése nem terheli az adóköteles jövedelmet és az a vagyonadóalap megállapításánál lesz figyelme vehető. Az adózó fellebbezésében az I. fokú határozatot azon az alapon sérelmezte, hogy a bányaterület földadóval van megróva s mert a kereseti adó fizetési kötelezettség, csak a bérlő részvénytársaságot terheli, a kivetett általános kereseti adó törlését kérte. Az adófelszólamlási bizottság azzal az indokolással, hogy mert igazolták, hogy a kérdéses bányaterület földadóval van megróva, a tulajdonos terhére kivetett általános kereseti adót törölte. Az adófelszólamlási bizottság előadója a bizottság határozatát panasszal támadta meg és a m. kir. adóhivatal határozatának a visszaállítását kérte azon az alapon, hogy az iratok mellett másolatban elfekvő szerződés a bányaterület használatának évi ellenértékéül ugyan bérösszeget állapít meg, azonban ez a kifejezés tulajdonképpen arra az üzemi eredmény-részesedésre vonatkozik, melyet a bérbeadó a kitermelt kőmennyiség után, waggononként, a kitermeiőtől kap, ezzel pedig a tulajdonos, a bányáját illetőleg, a kitermelő üzem részesévé válik és mert a tulajdonos a szóbanforgó területen aránytalanul nagyobb jövedelmet ért el, mintha ott bármi más mező- vagy 'erdőgazdasápi foglalkozást űzne és végül, mivel az adott terület, földadóval, minimális mértékben van megterhelve: a jövedelemnek általános kereseti adóval leendő megrovását tartja szükségesnek. Az adózó, védiratában, viszont az adófelszólamlási bizottság határozatának a fenntartását kéri, mert a bányaterület földadóval már meg van róva és így kereseti adóval is megadóztatása esetén, liétszeres adóztatás állana elő. Minthogy a K. H. Ö. 2. §. 1. pontja szerint az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, bá* Ez a határozat csak a bányatörvény alá eső bányákra vonatkozik. 12