Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
K. H. ö. 2. §. i. p.; mO:XXIL tc. W. §. (1) és (2) bek- 1 7 £ Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat fennforgó esetben követett eljárás az azon ítéletben kimon-. dott elvvel nem áll ellentétben. (285. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) Mezőgazdasági szeszgyár jövedelme általános kereseti adó alá esik, kivéve, ha a szeszgyárat állami kedvezmény illeti meg. A panaszos a j.-i szeszgyárnál elért adóköteles kereseti nyereményét nem igazolta, minélfogva a helyi viszonyokkal közvetlenül ismerős tagokból alakított adókivető (kir. adóhivatal) és adófelszólamlási bizottságok által összhangzóan megállapított adónak azon az alapon való leszállítását, hogy ez az adó az ő adóköteles tényleges kereseti nyereményének nem felel meg, — jogosan nem igényelheti. Nem igényelheti pedig ezt annyival kevésbbé, mert a panaszolt határozat i& világosan reámutat arra, hogy mind a két bizottság a három évi átlag szerint termelt s a kivetési iratokhoz mellékelt hivatalos kimutatásban feltüntetett szeszmennyiség után hektoliterenként számításba vett tiszta kereseti nyereményt a kereseti viszonyoknak megfelelőnek tartja, a felterjesztő hatóságnak felvilágosító jelentésében foglaltakból pedig kitetszik az is, hogy más hasonló foglalkozásúak megadóztatásánál szintén ugyanez a kulcs vétetett alkalmazásba. Ezzel a tényállással szemben a panasziratban előadottakat, nemkülönben az abban foglalt általános hivatkozással fenntartott fellebbezésben előadottakat figyelembe venni nem lehetett. Különösen nem volt figyelembe vehető az a kifogás, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak a törvénynél fogva mindennemű adó alól mentesek, mert bár a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1890:XIII. törvénycikk 15. §-ának 1) pontja a mezőgazdasági szeszgyárakat szintén állami kedvezményben, és így az idézett törvénycikk 2. §. a) pontja szerint a kereseti adó alól való felmentés kedvezményében is részesítendőknek mondja, és illetve az e törvény helyébe lépett 1899: XLIX. törvénycikk 1. §. e) pontja és 2. §. a) pontja ezt a rendelkezést az ily szeszgyárakra nézve továbbra is fenntartotta, azonban nem szenved hétséget, hogy ez a kedvezmény mindennemű adó alól való állandó mentességet nem jelent, hanem csupán azt jelenti, hogy az 1890. évi XIII. törvénycikk 3. §-a és illetve az 1899. évi XLIX. törvénycikk ,3. §-a szerint az ily gyárak részére, a kérdéses kedvezmény az arra illetékes miniszterek egyetértésével, a törvényben meghatározott időtartamra megadható. A panaszosnak az a védekezése, hogy a kérdéses szeszgyára állami kedvezményben részesült, a valóságnak megfelel; mivel azonban a magyar királyi földmívelésügyi miniszternek az 1903. évi február hó 5-ik napján 102762/IV. 3. a) 1902. szám alatt Ny. vármegye közönségéhez