Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

172 K. fí. ö. 2. §. 1. p.; mO:XXII. tc. 16. §. (i)és(2)bek Ipar, kereskedelem, bányászat és halászatintézett s hiteles másolatban a tárgyiratok között levő hivatalos iratából kitetszik, hogy a neveziett miniszter, a magyar királyi pénzügyi- és illetve kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg, a panaszos kérdéses j.ri mezőgazdasági szeszfőzdéjére nézve, az 1890. XIII., és illetve az 1899:XLIX. törvénycikkben biztosított állami kedvezményeket, az 1900. év elejétől csupán az 1904. év végéig, mint a maximális kedvezményezési időnek erre a szeszfőzdére való lejárta időpontjáig, hosszabbította meg, az az eljárás, amellyel a kérdéses szeszfőzdének üzleti jövedelme az 1905/7. évi adófizetési időszakra adó alá vonatott, a panaszosra ezen a címen jogsérelmet nem képezhet. De el nem fogadható az a kifogás sem, hogy a panaszos, kérdéses üzleti jövedelmének megadóztatása kétszeres megadóztatást jelentene, mert a kérdéses szeszfőzdének üzembentartása kétségtelenül olyan különálló haszonhajtó foglalkozás, amelyből elért üzleti jövedelem a földadóval érintve szintén nem lehet, hanem amely az 1875:XXIX. törvénycikk 2. §. III. b) pontja szerint külön vonandó adó alá. Végül az a kifogás se szolgáltathatott okot a panaszolt határozatnak megváltoztatására, hogy a panaszosnak kérdéses jövedelme eddigelé megadóztatva nem volt, mert — el is tekintve attól, hogy a magyar királyi pénzügyigazgatóságnak a tárgyiratokhoz csatolt 4&797/IV. 1899. számú végzése a panaszosnak e szeszgyára után az 1893/1898. évekre már kivetve volt III. osztályú (általános) kereseti adót, annak okából, mert erre a gyárra nézve a magyar királyi földmívelésügyi miniszternek 49636/1898. számú határozatával az állami kedvezmény megadatott, tényleg leírni rendelte, — az előadottakból is kitetszik, hogy a panaszos e haszonhajtó foglalkozásának az előző időben való megadóztatása, ami a jelen adófizetési időszakban való megadóztatásra különben se lehet befolyással, — éppen az állami kedvezménynek előző fennforgása okából maradhatott el. (786. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) Mezőgazdasági szeszgyárnak szeszgyártásból származó jövedelme, ha a gyár a hazai iparnak adott állami kedvezményben nem részesül, általános kereseti adó tárgyát képezi. A szeszgyártás, még ha valamely mezőgazdasággal kapcsolatban folytattatik is — mindig csak ipari foglalkozás, amely által a föld termékei iparcikkekké feldolgoztatnak, átalakíttatnak. Az a jövedelem pedig, ami ebből az ipari foglalkozásból származik, a földadóval érintve s a földadóval megadóztatva abban az esetben sincs, ha a szeszgyár üzeme, mint a jelen esetben, mezőgazdasággal együtt folytattatik, mert a földadóról rendelkező 1875:VII. tc. ö. §-a szerint föld-