Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
H. H. Ö. 19. §. (1) bek. — Ideiglenes mentesség 133 megállapítása. A pénzügyigazgatóság intézkedéseinek meghozatala után alkotott 1929. XXIII. tc.-nek a 14. §-a is csak az iránt intézkedik, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóságot a határozatának meghozatalában a fellebbezési kérelem nem korlátozza, hanem ha a fellebbezés tárgyalása során kitűnik, hogy az elsőfokú határozat helytelen ténybeli vagy jogi megítélésen alapul, az ideiglenes házadómentesség tartamát önállóan állapítja meg. Tehát ennek a rendelkezésnek az alapján is a pénzügyigazgatóság csupán fellebbezési kérelem esetén és a fellebbezés tárgyalása kapcsán intézkedhet, de arra nincs törvényes rendelkezés, hogy a pénzügyigazgatóság oly esetben, mikor a határozata ellen fellebbezés nem adatott be s így az jogerőre emelkedett, csupán hivatalból és a határozata hozatala utáni tényadatok, vagy az adókötelezettnek a megelőző határozat hozatalára befolyással bíró valótlan előadása fennforgása nélkül — akár a saját, akár az alsóbbfokú hatóság határozatát hatályon kívül helyezhesse, vagy helyeztesse, és azután a jogerős határozattal teljesen ellentétes határozatot hozzanak. Ilyen eljárás ellenkezik a hatóságok eljárásának általános szabályaival, s annak megengedése megdöntené a határozatok jogerejének az elvét. Ezért a m. kir. közigazgatási bíróság a m. kir. adóhivatalnak és a pénzügyigazgatóságnak szabályellenesen hozott határozatait hatályon kívül helyezte s a korábban megadott adómentesség fenntartását elrendelte. (1742. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.) A jogerős határozattal megadott ideiglenes házadómentességet nem lehet visszavonni, ha az adózó az eljárás folyamán az illetékes hatóságokat a mentesség megadásánál döntő tényállásra nézve félre nem vezette. A vitás kérdés jelen esetben az, vájjon a már meghozott és kikézbesített, tehát a joghatályossá vált határozatot hatályon kívül helyezni s — mint jelen esetben — a már megadott ideiglenes házadómentességet visszavonni lehet-e, vagy sem? Bár az ideiglenes adómentesség kedvezmény, mégis annak megállapítása s megadása az illető adózó félre nézve oly jogszerzést jelent, mely az esetben, ha a vonatkozó határozat alakilag helyes és jogerős, az adózóval szemben anyagilag is jogerőre emelkedik. Jelen esetben az a kérdés, vájjon az adózó fél által emelt épület új-e, t. i. régi falak fel lettek-e használva, vagy sem? Miként az 1912. november hó 8-án felvett helyszíni szemlejegyzőkönyvből és az 1913. évi július hó 14-én megtartott pótszemléről felvett és a fent említett jegyzőkönyvre rávezetett nyilatkozat-