Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 12. §. (3) bek. — A meghatalmazott 129 kötelezettsége. rész haszonértéke a legutoljára kikötött évi bérösszegnél alacsonyabb nem lehet, hanem csupán az akarja jelenteni, hogy a bevallási ívben a legutoljára kikötött évi bérösszeget fel kell tüntetni. A 12. §. ugyanis nem az adóalap meghatározásáról, hanem a nyers házbérjövedelem vagy haszonérték bevallásáról rendelkezik és a (7) bekezdés szerint a bevallások tartalmát és formáját a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ezen törvényes felhatalmazás alapján rendelkezik a (7) bekezdéshez fűzött utasítás (17) bekezdése arról, hogy az üresen álló épületekre vagy épületrészekre nézve a bevallási ívet hogyan kell kiállítani. Ez a rendelkezés tehát az adóalap meghatározásáról szóló rendelkezéseket nem érinti és nem ellenkezhet, de nem is ellenkezik a H., H. Ö. 9. §-ának általános rendelkezésével, mert csak arról szól, hogy a bevallási ívben az üresen álló épület vagy épületrész hasábjait hogyan kell kitölteni. Miután pedig az üresen álló épület vagy épületrész adóalapját a 9. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani, ez az adóalap az összehasonlításon nyugvó becslés eredményéhez képest a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött évi bérösszegnél alacsonyabb is lehet. (201. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) Az, hogy valamely épület haszonértékét a helyiségek (lakrészek, üzlethelyiségek, mellékhelyiségek) tévesen figyelembe vett száma szerint helytelenül állapították meg, az alap hibás kiszámításának kérdése, amely után kivetett házadónak megfelelő helyesbítése a K. K. H. ö. 19. §-a alapján az elévülési határidőn belül bármikor kérhető. (296. számú jogegységi megállapodás. — 1938.) Indokolás a K. K. H. ö. 19. §. (2) bekezdésénél! 12. §. (3) bekezdés. A meghatalmazott kötelezettsége. A háztulajdonos tehére kivetett házadó jogossága és helyessége ellen a házgondhok jogosult fellebbezéssel élni. A pénzügy igazgatóság a házgondnok által benyújtott fellebbezést, annak érdemi elbírálásába nem bocsátkozva, a 200/ 1927. sz. P. M. rendelet 12. §-a (3) bekezdése alapján elutasította, helyesen visszautasította, mert azt nem a háztulajdonosok, hanem a házgondnok adta be, aki pedig, a megtámadott határozatban kifejezett álláspont szerint, sem fellebbezés, sem panasz beadására nem jogosult. Az kétségtelen, hogy a házgondnoknak panasz beadására nincs joga, mert ezt a jogot az 1896:XXVI. tc. 119. §-a értelmé9