Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 9. §. — Adóalap bérbe nem adott épületeknél. 125 lakást az évnek csak egy bizonyos szakában (pl. nyáron) használnak, még nem minősíti a lakást időszaki lakásnak, ami kitűnik magából a törvényes jogszabályból is. A H. H. Ő. 8. §-ának (4) bekezdése nem azt mondja, hogy azok a lakások esnek kivételes adóztatás alá, amelyeket az évnek csak valamely időszakában használnak, hanem, amelyek „időszaki (saison) lakások", ami azt jelenti, hogy a kedvezmény megilleti azt a lakástípust, amelyet a köztudat „időszaki (saison) lakásnak" jelöl meg. Nem aszerint minősül tehát valamely épület időszaki lakásnak, hogy azt valaki — egyéni tetszésétől függően — az évnek csak egy bizonyos időszakában használja, mert ez személyi kedvezmény lenne, hanem, hogy az épület — birtokosának egyéni akaratától függetlenül — tárgyi rendeltetésének megfelelően (ami alatt nem tárgyi alkatot, nem használhatóságot kell érteni), időszaki (saison) lakásnak minősül-e vagy sem. Nem minősül tehát időszaki lakásnak a város belterületén lévő lakóház, annak ellenére, hogy azt annak birtokosa az évnek csak egy bizonyos időszakában használja, sem pedig valamely rendeltetése szerint nem időszaki lakás céljára szolgáló épületben lévő az a lakás, amelyet az évnek csak egy bizonyos szakában használnak, mert mind a két épületnek az a tárgyi rendeltetése, hogy az év egyes időszakaira való tekintet nélkül, állandó lakás céljára szolgáljon. (291. számú jogegységi megállapodás. — 1937.) A püspöki palota vendégszobái es a fogalmazók lakosztályai adóköteles lakrészek. A magas állású vendégek részére fenntartott szobák és a fogalmazók által lakásul használt helyiségek a törvény által nincsenek a házadó alól állandóan mentesítve. Ugyanis az 1909. évi VI. törvénycikknek 27. §-a 4. és 6. pontjaiban foglalt, a vitás kérdésre vonatkozó rendelkezései szerint az egyházi hatóságok épületeiben a kizárólag hivatalos, céljaikra szolgáló helyiségek és a lelkészeknek természetbeni lakásai vannak állandóan adómenteseknek nyilvánítva, a magas állású vendégek elszállásolása pedig, habár egyes helyeken fogadók hiánya miatt szükséges, nem tartozik az egyházi hatóságok hivatalos ügykörébe, hanem a magas állással járó és társadalmi szokás által meghonosított vendéglátás s ha a püspök személyesen nem is használja a vendégszobákat, azok az & lakása kiegészítő részének tekintendők; továbbá nem szolgál kizárólag hivatalos célra a fogalmazók által lakásul használt helyiség se, a püspöki hivatal irodái pedig adóval megróva nem lettek; a felhívott 6. pontban megjelölt lelkészek aíatt pedig nem érthetők az egyházi személyek általában, hanem csak-