Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

126 H. H. ö. 9. §. — Adóalap bérbe nem adott épületeknél. is azok, akik mint közvetlenül a híveknél a lelkészi teendőt első fokban végző lelkipásztorok (plébánosok, lelkészek, stb.) működnek, azok közé pedig sem a püspök, sem a püspöki fogalmazók nem tartoznak. (1054. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) A ház tulajdonosa által használt helyiségeknek becslés útján megállapított haszonértéke összehasonlítás útján felemelhető. Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és a bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert a m. kir. pénzügyigazgatóság az üzlethelyiség haszonértékét az 1909. évi VI. törvénycikk 11, §-a alapján a P.-utca 52. szám alatti szomszédos házban levő hasonló nagyságú és 7500 korona bér mellett kibérelt üzlethelyiséggel való összehasonlítás útján állapította meg és ugyanígy értékelte a 11 lakrészből álló lakás haszonértékét is. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az eljárás törvényes alapon nyugszik annál is inkább, mert az 1909. évi VI. törvénycikk 52. §-ának első bekezdése szerint a m. kir. pénzügyigazgatóság abban az esetben, ha a becslést helytelennek tartja, a rendelkezésére álló adatok, például összehasonlítás alapján, a kivetést helyesbítheti. Ennélfogva panaszosnak az a kifogása, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóság a házbér értékének helyesbítése által az 1909. évi VI. törvénycikk 51. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezését sértette meg, alaptalan. De tévedésen alapszik a panaszosnak az az állítása is, hogy a pénzügyigazgatóság az istálló és raktár értékét 500 koronáról 300 koronára szállította le. Ugyanis a házbérvallomási ív adatai szerint a kérdéses istálló és raktár bérértéke tényleg 500 koronában van megállapítva, de hogy az utólag 300 koronára leszállíttatott volna, az a felterjesztett tárgyiratokból egyáltalában nem tűnik ki. (1032. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) Több személy tulajdonában levő házban a tulajdonosok által használt lakások bérértékét a házadó kivetésénél nem lehet abban az összegben elfogadni, amelyet a közös tulajdonosok egymással szemben bérérték gyanánt felszámítanak, hanem a bérértéket ilyen esetben is becslés útján kell meghatározni. (946. számú elvi jelentőségű határozat. — 1910.) Indokolás a H. H. Ö. 16. §-ánál A község szélétől legalább 2 kilométernyi távolságban fekvő épületek haszonérték megállapításánál megengedett 20 %-os bércsökkentési levonást a legkisebb haszonérték alapján kiszámított bérmegállapításnál is alkalmazni kell.