Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
122 H. H. Ö. 8. §. — Adóalap bérbeadott épületeknél. mítandó a nyers házbérjövedelembe az olyan közszolgáltatás, amelyet a város a bérlőtől a bérbeadó útján szed be. Nem lehet ilyen közszolgáltatásnak minősíteni a háztulajdonost terhelő csatornadíjat annak ellenére sem, hogy a háztulajdonosnak joga van azt a bérlőjére áthárítani. Mert a város nem a bérlőt terheli meg a csatornadíjjal, hanem közvetlenül és kizárólag a háztulajdonost és pedig függetlenül attól, hogy a bérlőre leendő áthárítás sikerül-e vagy sem. Mindezeknél fogva a háztulajdonost terhelő csatornadíj megtérítésére a bérlőktől beszedett összegeket jogosan számították a nyers házbérjövedelemhez. (1804. számú elvi jelentőségű határozat. — 1933.) 2.03011932. M. E. sz. r. 3. §. A házadó alapjának megállapítása házfőbérlet esetén. A 2030/1932. M. E. számú rendelet 3. §-ának alkalmazása szempontjából a 20 %-os különbözet megállapításánál azt az adóalapot kell az összehasonlítás alapjául venni, amely megállapítandó lenne, ha a ház nem lenne főbérletbe adva. Panaszos a V.-u. 22., T.ru. 20. és M.-út 11. számú főbérletbe adott házak terhére az 1935. évre megállapított házadót azért kifogásolta, mert házadó alapul nem a főbérlő által fizetett összeget vették. Ennek az összegnek az alapul vételét azért mellőzték a 2030/19{32. M. E. számú rendelet 3. §. alapján, mert a főbérlő és az albérlők által fizetett összeg közti különbözet a 20 százalékot meghaladja. A panaszos kifogása ezzel szemben az volt, hogy az üres lakások, valamint a tulajdonos és házmesterek által lakott lakások haszonértékét az adóalapból nem vonták le, már pedig ezek levonásával a különbözet a 20 %-ot nem haladja meg. Ez a kifogás nem alapos. A 2030/1982. M. EL számú rendelet 3. §-ának • az volt a célja, hogy a ház főbérbeadása folytán a házadó ne csökkenjen. Nyilvánvaló tehát, hogy bár a rendelet az albérlők által fizetett összegről tesz említést, a 20 %-os különbözet megállapításánál nem az albérlők által tényleg fizetett összeget, hanem azt az adóalapot kell az összehasonlítás alapjául venni, amely megállapítandó lenne, ha a ház nem lenne főbérletbe adva. Nem kétséges, hogy ez esetben a háztulajdonosi és az üres lakások haszonértéke is a házadóalaphoz hozzászámítandó lenne, ezek tehát akkor sem vonhatók le, illetve hagyhatók figyelmen kívül, ha a ház főbérletbe van adva, s a házadóalap a fent említett 20 %-os különbözet figyelembe vétele mellett állapítandó meg. Annál inkább áll ez, mert ellenkező esetben előfordulhat-