Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 9. §. — Adóalap bérbe nem adott épületeknél. 123. na, hogy ha a főbérletbe adott összes lakások üresen állanak, vagy a fakók a bért tényleg meg nem fizetik, a 20 %-os különbözet megállapítása végetti összehasonlítás eszközölhető egyáltalában nem lenne, mert „albérlők által fizetett bér" nem volna. A 20%-os különbözet megállapításánál tehát a 49.590 P-t, mint az adóbevallási ív alapján megállapított házadóalapot helyesen vették alapul, s ebből az üresen álló, valamint a tulajdonosi és házmesteri lakások bérértéke le nem vonható. Minthogy pedig az ezen összeg és a főbérlő által fizetett 37.000 P közti különbözet a 20 %-ot meghaladja, helvesen vették adóalapul a 49.590 P-t a 20301932. M. E. számú rendelet 3. J-a alapján, miért a panasznak helyet adni nem lehetett. (1950. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Azokban az esetekben, amelyekben a házadónak az alapja nem a főbérlő, hanem az egyes albérlők által fizetett bérösszeg, a két bér összege közötti különbözet után kivetett házadó mérve és jogossága ellen a főbérlőt is megilleti a jogorvoslat joga. (193U. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Indokolás a H. H. Ö. ?3. §~ánál! 9. §. A házadó alapjának meghatározása bérbe nem adott épületeknél. Zárt folyosó is adóköteles lakrész, ha tényleg lakásul használják. Nem lehetett ennek a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert bár az 1909. évi VI. törvénycikk 22. §-ának a) pontja értelmében az előszobák, a nyitott vagy zárt folyosók, illetőleg pitvar kivételével tekintendők lakrészeknek, de ugyanazon pont további rendelkezése szerint minden oly helyiség lakórésznek tekintendő, amely valósággal lakásul szolgál, s hogy a panaszos által zárt folyosónak minősíteni kívánt helyiség tényleg lakásul szolgál, a helyszíni szemle alkalmával a panaszos neje által tett előadással bizonyítva van. (1053. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) Az időszaki (saison) lakásnak minősülés szempontjából az épületnek tárgyi rendeltetése irányadó s ennélfogva az időszaki (saison) lakásnak nem minősülő épület adóalapjának megállapításánál abban az esetben sem lehet alkalmazni az időszaki (saison) lakások adóalapjának megállapítására vonatkozó kivételes jogszabályt, ha a lakást az évnek csak valamely időszakában használják. A H. H. Ö. 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános jogszabály szerint a bérbeadott épületek (épületrészek) ház-