Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
110 H. H. Ö. 8. §. — Adóalap bérbeadott épületeknél. vül marad és bevallás tárgyát nem képezi. Az 1910. évi december hó 9-én 138000. szám alatt kiadott körrendelet pedig ezt a rendelkezést a következő példával világítja meg: „ha valamely lakásnak évi bére a bevallás időpontjában 2000 korona, akkor ez az összeg veendő a házbéradó kivetésének alapjául, tekintet nélkül arra, hogy ez az évi bér lakbérnegyedenkint egyenlő vagy változó összegben esedékes-e, vagy hogy a bevallás időpontját megelőzőleg többet, vagy kevesebbet tett-e ki az évi bér a volt lakónál, vagy ugyanannál a lakónál". (978. számú eM jelentőségű határozat. — 1911.) Ha földadó alá nem eső telken csak egy kisebb őrbódé van, annak vizsgálata nélkül, hogy mi a bérlet főtárgya, nem lehet a telekért fizetett egész bért házadó alá vonni. A panaszos azt sérelmezi, hogy a Fóthi-út 3. szám alatt levő üres telken csak egy bódé van, s a bérlő a házadó alapul vett bért nem a bódé, hanem a telek után fizeti, így az házadó alá nem vonható. A pénzügyigazgatóság megállapítása szerint a szóbanforgó üres telek földadóval megróva nincsen, így azt udvartérnek tekintette. Egymagában azonban abból az okból, mert a szóbanforgó telek földadóval megróva nincs, még a telek házadó alá eső udvartérnek nem tekinthető. Ha ugyanis való a panaszosnak az az állítása, hogy a telken csak egy 20—22 négyzetméteres bódé van, s a bérlet főtárgya nem ez a bódé, hanem a telek, így az utóbbi a H. H. Ö. 8.§. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (8) és 8. §. (6) bekezdésében említett udvartér fogalma alá nem sorozható. Helyszíni szemle útján állapítandó meg tehát, hogy a szóbanlévő telken milyen épület van s mi képezi a bérlet főtárgyát, a telek vagy az épület. Az egész évi bér akkor vonható házadó alá, ha a bérlet főtárgya az épület s a telek ehhez tartozó udvartérnek minősül, ellenkező esetben azonban megállapítandó, hogy a bérlő által fizetett teljes bérből az épületre mennyi esik és házadó alá csak ez az összeg vonható. Ezekre tekintettel a bíróság a rendelkező rész szerini határozott. (2055. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) 8. §. (5) bekezdés. A nyers házbérjövedelem fogalma. Ha az üzlethelyiséget a háztulajdonos beleegyezésével saját céljaira átalakító bérlő nincs kötelezve az eredeti állapotnak a visszaállítására, azt az összeget, amelyet a háztulajdonosnak, állítólagos kára megtérítése címén fizet: hozzá kell számítani a
