Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
106 H. H. ö. 5. §-ához. — Átalakítási és tatározási kedvezmények. Ennélfogva a most említett átalakítási munkálatokkal kapcsolatos adókedvezmény engedélyezésére irányuló panasznak helyet adva, a jogalapot szolgáltató 8477 P összegű költség 60%-ának vagyis 50&6 pengőnek a levonása, 4 éven át, évi 1271.50 P részletekben az épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékból és községi pótadóból, az idézett rendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében elrendelendő volt. (1919. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) A tatarozás folytán előálló törmelék és szemét eltakarításának költsége, valamint a tatarozás vízdíja az adókedvezmény megállapításánál figyelembe veendő. A panasz a szemét és törmelék kihordásával és elfuvarozásával felmerült költségeknek, továbbá a tatarozási munkáknál felhasznált víz díjának figyelmen kívül hagyását és végül az 1925. évi házadóalapnak és a tatarozási költségeknek 17000, illetőleg 14500 szorzószámmal való átszámítását és arányosítását kifogásolja. Ami a padlásokon összegyűlt törmelék és szemét eltakarításának költségeit (A. a. számla 19., 24., 25. tételei) illeti, ezek a költségek tatarozási költségeknek minősülnek, az A. a~ számlából tehát nem vonhatók le abban az esetben, ha az említett tételekben megjelölt szemét és törmelék a tatarozási munkákkal kapcsolatban, a munkák elvégzése következtében, azok folyományaként állottak elő és azok mennyisége a rendes gondosság szem előtt tartásával, a végzett munkával arányban áll. Erre a döntő szempontra vonatkozóan azonban a tényállás nincs tisztázva, ezt pedig annál kevésbé lehet mellőzni, mert az A. a. 19. tétele a padlásokon összegyűlt szemétről szól, annak megjelölése nélkül, hogy az miből származik. — A vízdíjat illetően: a tatarozási munkákhoz szükséges volt víznek a díja szintén a tatarozási költségekhez számít, mint a munkák anyagának egyik alkotó része. Nincs azonban sem műszakilag felülvizsgálva, sem elbírálva, hogy a felszámított vízre szükség volt-e, illetőleg, hogy a felszámított mennyiséget a tatarozási munkákra használták-e fel és hogy mennyi vízdíjba került a felhasznált mennyiség. — Minthogy azonban a tényállás e részben sincs tisztázva, a megtámadott határozatot fel kellett oldani. (1610. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Tatarozási költségnek tekintendő az építésznek az ellenőrzés és vezetés címén kapott tiszteletdíja akkor, ha a tatarozási munkák mérve olyan terjedelmű, hogy azoknak ellenőrzése és vezetése építész megbízását tette szükségessé.
