Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
102 H. H. Ö. 5. §-ához. — Átalakítási és tatározási kedvezmények. képező és Vasút-u. 354. számú házát, amely azelőtt mint községi óvoda állandó adómentesség kedvezménye alá esett, az 1934. év október havában 1769 P 36 fillér költséggel csendőrségi laktanya céljára átalakította és így kéri azokat a kedvezményeket, melyek az átalakításból folynak. Az alsófokú hatóságok elutasították a kérelmet, mert a munkálatok megkezdését 8 nappal megelőzőleg nem jelentették be, sem a kiviteli terveket és részletes költségvetést nem mutatták be. A község azzal érvel, hogy a járási főszolgabíró, aki az. építkezési engedélyt adta, nemcsak hogy tudott az építkezésről, de hivatásából kifolyólag ellenőrizte is azt, nehogy a vállalkozó jogtalan előnyökhöz jusson; a községi elöljáróság pedig, amelynek szintén kötelessége volt a középítkezés ellenőrzése naponként megjelent az építkezés színhelyén s így az ellenőrzés körül semmi mulasztás nem történt. A panaszban még azt hozza fel a fél, hogy a kérelem beadása körül sincs késedelem, mert maga a kérvény 1934. október 11-én kelt és a községi elöljáróság előtt feküdt mindaddig, amíg az adóhivatalnak el nem küldetett. Az adókedvezmény elbírálásánál az 19^3. évi december 22. napján hatályba lépett 178.000/1933. sz. rendelet az irányadó, amelynek 7. §-a értelmében a kérelem és tervek a községi elöljáróságnál jelentendők be. Miután pedig a jelen esetben az a hatóság, amelynél a benyújtásnak kellett történnie, maga az ügyfél is, amelynek magánjogi személyisége azonban háttérbe szorul azon ténynél fogva, hogy a községi elöljáróság önmaga volt egy személyben építtető és az építésellenőrző hatóság: ugyanazért alaki okból nem utasítható vissza a kérelem, miért is a pénzügyigazgatóságot az ügy érdemi elbírálására kellett utasítani. (1984. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) Az a rendelkezés, amely szerint a házbirtokos az átalakítási adókedvezményt csak az általa viselt költségek után igényelheti, a házbirtokos személyében az átalakítási munkálatok folyamata alatt történt változás esetére nem zárja ki a kedvezményből az új tulajdonost. A b.-i A.-út 35. számú házon végzett átalakítási munkálatok megkezdése — 19j36. évi március hó — és az adókedvezmény iránt beadott kérelemnek a pénzügyi hatóságok által történt elbírálása közti időben az ingatlan tulajdonosa két ízben változott. Az adókedvezmény elnyerése iránti előzetes bejelentést az ingatlan zárgondnoka, E. M. tette meg. Az ingatlan az 1936. év folyamán bírói árverés útján a B.-i T. Egyesü-