Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 5. §-ához. — Átalakítási és tatarozási 103 kedvezmények. let, később pedig adás-vétel útján K. E. és neje tulajdonába került. A jelen esetre alkalmazandó 1935. évi 70.000. számú pénzügyminiszteri rendeletben nincsen olyan rendelkezés, amely az adókedvezményt kizárná abban az esetben, ha az ingatlan birtokosa a munkálatok, vagy az adókedvezmény ügyének elintézése közben változik. A rendelet 5. §. (5) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a házbirtokos az adókedvezményt csak azon költség után igényelheti, amelyet sajátjából fedez, tént változása esetén az új tulajdonost az adókedvezményből ki kell zárni. Adókedvezmény csak abban az esetben nem jár, ha a költségeket a bérlők viselték, nem pedig a háztulajdonos. A jelen esetben nem vitás, ezt a pénzügyigazgatóság sem vonja kétségbe, hogy a bérlők nem járultak hozzá a sajátjukból az átalakítás költségeihez. Az az indok, hogy a zárgondnok az átalakítás költségeit a beszedett bérekből fedezte, nem helytálló, mert amit a bérlők fizettek, azt nem az átalakítási költségek fedezésére, hanem a bérlemények használatáért fizették. Hogy a háztulajdonos a beszedett bérek összegét milyen célra használja fel, az államkincstár szempontjából közömbös, az adókedvezményre pedig egyáltalában nincsen befolyással az a körülmény, hogy az építtető az építés költségét honnan fedezd, kivéve természetesen az 5. §. (5) és (6) bekezdésében felállított két korlátozó rendelkezést. Az adókedvezmény iránti kérelmet ez okból elutasítani nem lehet, hanem azt érdemben tárgyalni kell. A másodfokú határozatot tehát fel kellett oldani. (2028. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) A 9760/1934. M. E. számú rendelet értelmében engedélyezhető házadókedvezményt nem lehet megtagadni a házbirtokostól azon a címen, hogy az átalakított lakást a házbirtokos hozzátartozója használja, ha a lakás az átalakítás előtt idegen személynek volt bérbeadva. Panaszos a b-i I. ker. P.-utca 14. számú házában levő 4. számú lakásban végeztetett átalakítási munkálatokkal kapcsolatosan előterjesztett házadókedvezmény iránti kérelmet elutasító pénzügyigazgatósági határozatot támadja és sérelmesnek tartja, hogy a pénzügyigazgatóság azért nem állapította meg a kedvzeményre vonatkozó igényét, mert a kérdéses lakást, az átalakítási munkálatok befejezése után a szülői vették bérbe. A bíróság a panaszt alaposnak találta. Az átalakítási munkálatokkal kapcsolatosan engedélyezhető adókedvezmény stb. tárgyában rendelkező 9760—1934. nem foglalja magában azt, ho házbirtokos időközben tör-