Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
H. H. ö. 5. §-ához. — Átalakítási és tatarozási 101 kedvezmények. pontosan megjelölte az adókedvezményre jogosító átalakítási munkálatok befejezésének határidejét, a rendeletek egy részében az átalakítási munkálatok megkezdésének határidejét is megjelölte. A pénzügyminiszter nem ok nélkül kötötte határidőhöz az adókedvezményre jogosító munkák elvégzését. Szükséges volt ez abból a célból, hogy a nyújtott adókedvezmény a megszabott idő alatt tényleg előmozdítsa az építkezést, továbbá, hogy a pénzügyminiszer megfigyelhesse az egyes rendeletek gazdasági hatását és időről-időre a gazdasági élet szükségleteinek megfelelően állapíthassa meg az adókedvezmény engedélyezésének feltételeit. A 178.00O/193JS. P. M. számú rendelet és az ezt követően kiadott rendeletek mindegyike egymástól elkülönítve állapítja meg az adókedvezmény időszakát. Egyik időszak sem folytatása az előzőnek. A törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendeletekben megállapított határidők betartása olyan lényeges anyagi feltétel, amelynek elmulasztása megszünteti az adókedvezményre való igényt. Ezért általános szabály az, hogy csupán a határidőre befejezett átalakítási munkálatok fejében engedélyezhető adókedvezmény. Ellenben a határidő letelte után befejezett munkálatok fejében nem engedélyezhető adókedvezmény, sem a munkálatok megkezdésének idejére, sem a befejezésének idejére érvényes rendelet alapján. Megtörténhetik azonban, hogy a házbirtokos a kellő időben megkezdett munkálatok egy részét kizárólag azért nem fejezheti be határidőre, mert valamely előre nem látható és elháríthatatlan esemény (vis major) megakadályozta azt. Minthogy ilyen esetben a munkálatok egy részének késedelmes befejezését nem a házbirtokos mulasztása okozta, azért méltánytalan, sőt igazságtalan lenne a házbirtokost ezekre a munkálatokra nézve megfosztani az adókedvezménytől. A bíróság ezért indokoltnak találja, hogy a házbirtokos mulasztása nélkül kizárólag elháríthatatlan akadály miatt a határidő letelte után befejezett munkálatok azonos elbírálásban részesüljenek a határidőre befejezett munkálatokkal. Természetesen a házbirtokos feladata az elháríthatatlan akadály bekövetkezésének és annak a bizonyítása, hogy kizárólag emiatt nem fejezhette be határidőre a munkálatokat. (318. számú jogegységi megállapodás. — 1939.) Ha a község az építtető, az átalakítási adókedvezmény szempontjából a területén történő munkálatokról nem kell bejelentést tennie. K. község elöljárósága a m. kir. adóhivatalnál 1Q35. évi január hó 3. napján bejelentette, hogy a község tulajdonát