Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

98 H. H. Ö. 5. §. (5) bek. — Külön törvények adta ideiglenes mentesség. tőség csakis ilyen jogi egységben lehet elidegenítés, öröklés vagy terhelés tárgya; az ilyképpen kialakított külön tulaj donostársi illetőséget önálló telek módjára kell a telekkönyvben felvenni és reájuk a jog szerzése, átruházása és terhelése tekintetében is az önálló telekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni; a H. H. ő. 14. §-ához fűzött utasítás (3) bekezdése értelmében adózás szempontjából külön házaknak tekintendők a házaknak emeletek vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részei, amennyiben egyes személyeknek külön tulajdonában vannak és pedig aszerint, amint azok egy-egy jószágtestnek vannak felvéve. Mindezeket, valamint azt a körülményt figyelembe véve, hogy a hivatkozott törvénynek, továbbá a Budapest székesfőváros rendkívüli ideiglenes házadómentességéről kiegészítőlég intézkedő 58.181/1986. P. M. számú rendelet 1. §. II. (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésnek célzata nyilván azonos, nevezetesen kistőkéjű egyének részére is saját tulajdonú külön építményben való lakás lehetővé tétele, illetve ilyen építmények létesítésének előmozdítása, meg kellett állapítani, hogy a hivatkozott törvény alapján létesített társasházakban lévő egyes külön telekkönyvezett építményrészek, illetve tulaj donostársi illetőségek adózási, közelebbről házadómentességi szempontból az utóbb említett rendelethelyben szereplő, rendkívüli ideiglenes adómentességben részesíthető családi házak fogalma alá esnek. Nem lehet ennek a megállapításnak és ennek folytán a hivatkozott rendeletben biztosított rendkívüli ideiglenes házadómentesség megadásának akadálya az sem, hogy az 1924:XII. tc. 6. §-ából kitűnően a társasház-tulajdonná alakított tulajdonközösség megszüntethető, mert a 65.000/1934. P. M. számú rendelet, amelynek módosítását tartalmazza a már hivatkozott 58.181/1936. P. M. számú rendelet, V. pontja (4) bekezdésében — nyilván ily esetre is vonatkoztathatva, — gondoskodik a rendkívüli adómentesség megszüntetéséről. Az a körülmény, hogy az épület üres telken épült-e, a jelen ügy elbírálása szempontjából közömbös, mert az 58.181/ 1935. P. M., számú rendelet 1. §. II. (1) bekezdés b) pontja az adómentesség megadhatásának feltételéül azt, hogy az épületet addig üresen állott telken emeljék, nem írja elő. Ebből következik, hogy a fellebbezést elutasító, megtámadott pénzügyigazgatósági határozatnak ama indokolása, amely szerint a kért 26 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség azért nem volt megadható, mert az épület nem üres telken, hanem az 19p5. évben lebontott régi épület helyén emeltetett, nem helytálló.