Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 5. §-ához. — Átalakítási és tatározási 99 kedvezmények. Az előadottak alapján és mert az előírt teleknagyság fennforgása ilyen társasháznál a dolog természete szerint az egységes közös telekre vonatkoztatva állapítandó meg, ez a nagyság pedig a szóbanforgó 317 négyszögöl nagyságú teleknél kétsételenül fennforog, a panasznak helyet adva, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (19S3. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) A H. H. ö. 5. §-ához. Átalakítási és tatarozási kedvezmények. Abban az esetten, ha a házadókedvezményre igényt adó munkálatokat a kedvezményről intézkedő egyik rendeletben megállapított időben megkezdték, de nem ugyanabban a rendeletben, hanem a kedvezményről intézkedő közvetlenül következő időre szóló rendeletben megállapított idő alatt fejezték be, úgy csupán ama munkálatok fejében engedélyezhető adókedvezmény, amely munkálatok a határidőig egészen befejezést nyertek. Ha azonban a házbirtokos kellően bizonyítja, hogy tőle nem függő elháríthatatlan ok (vis major) akadályozta meg a munkálatod egy részének az előbb említett határidőig való befejezését, úgy a határidő után befejezett munkálatok olybá tekin:Iok, mintha határidőre befejeztettek volna. A törvényhozás az új építkezést kívánta előmozdítani azzal, hogy a házbirtokost az újonnan épített épület után több évre terjedő ideiglenes házadómentességben részesítette. A régi épületek átalakítását általában nem kívánta házadómentesség nyújtásával előmozdítani. Ilyen kivételes házadókedvezményt nyújtó első törvényünk az 1921 :LI. törvénycikk, amelynek 8. §-ában kivételes házadómentesség engedélyezésével kívánta előmozdítani a törvényhozás a lakás céljára nem szolgáló épületnek, illetve épületrésznek lakássá való átalakítását. A törvényhozás ezzel a kivételes adókedvezménnyel a lakásszaporítást kívánta előmozdítani. A nagy lakásínség miatt szükséges volt a lakásszaporítás meggyorsítása és ezért a 10. §. 1924. január l-ig terjedő határidőt állapított meg az átalakítások befejezésére. Az 1923:XXXIV. tc. 1. §-ának a) pontja ezt a határidőt a lakásépítő külön tevékenység útján létesített építkezésekre nézve 1926. november l-ig meghosszabbította. Az 1925:XVIII. tc. 5., 9—11. §-ai alapján rendkívüli házadómentesség, illetve házadómérséklés illette meg az 1927. év végéig átalakított, illetve 1925. év folyamán tatarozott épületek birtokosait. Ennek a kedvezménynek a célja már nem csupán a lakások szaporítása, hanem főleg az építőipar foglalkoztatása útján munkaalkalom teremtése, úgyszintén a mai kor követelménveinek meg nem felelő épületek megfelelő átalakítása volt. 7*