Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 5. §. (5) bek. — Külön törvények adta 97 ideiglenes mentesség. De ilyen szándékot feltételezni azért sem lehet, mert mivel sem indokolható, rendkívül méltánytalan helyzetet teremtene, ha nem igényelhetne házadómentességet: 1. a lebontott főépület helyén emelt új épület, ha a vele összefüggő toldaléképületet nem bontják le, vagy 2. a lebontott toldaléképület helyére emelt új épület, ha a vele összefüggő főépületet nem bontják le, avagy 3., ha az adójogi szempontból egy épületet tevő nagyobb épülettömböket (Budapesten: a gróf Vigyázópalota, Trattner-udvar, Orczy-ház, Első budapesti gőzmalom rt. épülettömbje) nem lehetne részletekben lebontani, hogy helyükre részletekben építsenek új épületet, illetve 4. ha az egy telken álló teljesen különálló épületek (jogilag: épületrészek) mindegyikét le kellene bontani, hogy az ezek egyikének helyén emelt új épület házadómentességben részesüljön. A logikai magyarázatnak ezek a támpontjai arra mutatnak, hogy a törvénynek „teljesen lebontott épület" meghatározása alatt, épületrész lebontását is kell érteni, s a „teljesen lebontott" szavak csak azt, az egész rendelkezés lényegét tevő követelményt állítják fel, hogy az épületet (épületrészt), vagyis azt, amit lebontanak, teljesen, vagyis a föleiben nyugvó alapjukig, le kell bontani. A lebontás függőleges irányú teljességének van értelme, az t. i. hogy aki a kincstárnak jövedelmet biztosító adótárgy megsemmisítésével kíván adómentes épületet létesíteni, az viselje teljes mértékben az annak helyébe épített adómentes vagyontárgy létesítésének gazdasági terhét. Minthogy panaszosok azt az épületrészt, amelyre az a) pont alatt említett helyiségeit építették, az épület alapjait is beleértve, vagyis teljesen lebontották, az annak helyén emelt új épület helyiségeit a H. H., ö. 5. §-ának (4) bekezdése értelmében, 1935. évi május hó 29. napjától kezaődőleg 10 évi ideiglenes házadómentesség megilleti. (1985. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) 5. §. (5) bekezdés. A külön törvényekben adott ideiglenes házadómentességek. Az 1924 :XII. tc. alapján létesített társasházakban levő egyes külön telekkönyvezett építményrészek, illetve tulajdonostársi illetőségek házadómentességi szempontból az 58.181/1935. P. M. számú rendelettel megállapított rendkívüli ideiglenes adómentességben részesíthető családi házak fogalma alá esnek. A társasház-tulajdonról szóló 1924:XII. tc. értelmében az e törvény alapján létesült építmény egyes külön részei az építménynek közösségben maradó részeire vonatkozó tulajdonostársi jogokkal együtt tulajdonostársak szerint külön-külön egy-egy jogi egészet alkotnak, úgy, hogy a tulajdonostársi ille7