Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó fal húzása és üvegtető alkalmazása mellett létesített s 1000 K-ért bérbeadóit műhely részére ideiglenes házadómentességet kértek, melyre vonatkozó kérvényükkel mindkét aísóbbfokú hatóság által elutaztattak és a házadó 1000 K nyers házbérjövedelem figyelembevételével előiratott. Az 1909-ik évi VI. t. 29. §-ának b) pontja [H. H. Ö. 5. §. (1) bek. 2. p.] szerint ideiglenesen mentesek a házadó alól a toldalék építkezések, ha valamely fennálló épület előbb még beépítve nem volt területen eszközölt építkezéssel, vagy toldással, pótlással oly gyarapodást nyer, hogy ez által új adótárgy keletkezik. Minthogy pedig panaszosok fennebb körülirt építkezése teljesen ily jellegű, amennyiben a szemlejegyzőkönyv szerint is a szóban forgó műhely eddig beépítve nem volt területen egy új fal és üvegtető építése által létesült, a panasznak helyet adni Jdellett. Az olyan beépítve volt területet, amelyet az újabb építkezést líözvetlenül megelőzőleg huzamosabb időn át kert gyanánt használtak, a házadómentesség szempontjából be nem épített területnek kell minősíteni. (1656. ejh. — 17.793/1928. P.) Az 1925 : XVIII. t.-c. II. fejezetében biztosított házadómentesség célja az építkezés előmozdítása mellett elsősorban a lakások termelése volt, tehát az ezen törvényes rendelkezések alapján biztosított adómentesség iránt előterjesztett kérelmeket is főképen abból a szempontból kell elbírálni, hogy az új építkezés folytán keletkezett-e új lakás. Az innen elrendelt bizonyítási eljárás során beigazolódott a másodfokú határozat indokaiban említett és a helyszíni szemle alkalmával jegyzőkönyvbe vett az a ténykörülmény, hogy azon a helyen, amelyen a szóibanforgó új épület emeltetett, az építést közvetlen megelőző nj^olc évben épület nem állott és az a ház, amely ezen a területen korábbam létezett, mintegy kilelne évvel az új épület keletkezését megelőzően teljesen lebontatott. Az új építkezés tehát új lakást termelt és ily módon a felhívott törvény II. fejezetével elérni kivánt célt szolgálta, miért is az új épületet megilleti az a kedvezmény, amely ezen törvény alapján az új lakások termelésére biztosítva van. Az 1925 : XVIII. t.-c. 3. §-ának c) pontja alapján a harmincévi adómentesség a használhatatlan állapotban volt és teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületet is megilleti, menynyivel inkább megilleti tehát azt az új épületet, amelynek hetyén az építkezést megelőző időben épület nem állott és az a használhatatlanná vált épület, amely egykor azon a helyen létezett, már mintegy kilenc esztendeje teljesen lebontatott. Ezt a területet, 83