Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó amely közel egy évtizeden át kert gyanánt használtatott, beépítver volt területnek a házadómentesség szemponjából minősíteni nem lehet és a 3. §. a) pontja sem használja azt a kifejezést, hogy ahol „soha" épület nem volt, hanem olyan területről szól, amelyen „előbb'', — az új építkezést közvetlenül megelőző időben — épület nem állott. A 3. §. a) pontjában foglalt rendelkezést ilyee megszorító módon alkalmazni a c) pont rendelkezésére tekintettel is nem szabad és jogosan igényelheti panaszos arra az épületre nézve a harmincéves adómentességet, amelyníek helyén mintegy nyolc évig ház nem állott és így az új építkezés által új adótárgy keletkezett. A tatarozás folytán előálló törmelék és szemét eltakarításának költsége, valamint a tatarozás vízdíja az adókedvezmény megállapításánál figyelembe veendő. (1610. ejh. — 21.060/1926. P.> A panasz a szemét és törmelék kihordásával és elfuvarozásával felmerült költségeknek, továbbá a tatarozási munkáknál felhasznált víz díjának figyelmen kivül hagyását és végül az 1925. évi házadóalapnak és a tatarozási költségeknek 17000, illetőleg 14500 szorzószámmal való átszámítását és arányosítását kifogásolja. Ami a padlásokon összegyűlt törmelék és szemét eltakarításának költségeit (A. a. számla 19., 24., 25. tételei) illeti, ezek a költségek tatarozási költségeknek minősülnek, az A. a. számlából tehát nem vonhatók le abban az esetben, ha az említett tételekben megjelölt szemét és törmelék a tatarozási munkákkal kapcsolatban, a munkák elvégzése következtében, azok folyományaként állottak elő és azok mennyisége a rendes gondosság szem előtt tartásával, a végzett munkával arányban áll. Erre a döntő szempontra vonatkozóan azonban a tényállás nincs tisztázva, ezt pedig annál kevésbé lehet mellőzni, mert az A. a. 19. tétele padlásokon összegyűlt szemétről szól, annak megjelölése nélkül, hogy az miből származik. — A vízdijat illetően : a tatarozási munkákhoz szükséges volt víznek a díja szintén a tatarozási költségekihez számít, mint a munkák anyagának egyik alkotó része. Nincs azonban sem műszakilag felülvizsgálva, sem elbírálva, hogy a felszámított vízre szükség volt-e, illetőleg, hogy a felszámított menyiséget a tatarozási munkákra használták-e fel és hogy mennyi vízdíjba került a felhasznált mennyiség. — Minthogy azonban a tényállás e részben sincs tisztázva, a megtámadott határozatot fel kellett oldani. 81