Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó döintő körülménytől, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak szeszadó szempontjából n3rujtott kedvezmények a mezőgazdaság előmozdítását célzó indokokra vezethetők vissza, nyilvánvalóan megállapíthatónak találta ez a bíróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek — gyári épületek s hogy ezeknek állandó házadómentessége, amíg az üzemet maga a tulajdonos folytatja, az idézett törvény 27. §. 9. pontja alapján kétségtelen. A házadóról szóló idézett törvény 8. §-án alapuló alapelv azonban az, hogy minden állandó jellegű épület, ha tényleg bérbe van adva, a házadó alá esik. Ebből az alapelvből folyik a törvény 28. §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a 27. §-ban említett épületeket az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok másoknak bérbeadaltak. Ezen általános szabály alól kivételt sem a házadóról szóló, sem más törvény a gyári épületekre nézve nem állapít meg s így kétségtelen, hogy a gyári épületek s az ilyenekül tekintendő mezőgazdasági szeszgyári épületek is, ha másnak bérbeadattak, házadó alá esnek. A közigazgatási bizottság határozatának az a megállapítása továbbá, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épületek, mint gazdasági épületek bérbeadásuk dacára sem esnek házadó alá: a kérdéses 28. §. c) pontjában foglalt és kivételt megállapító rendelkezésénél fogva, nem helytálló, mert a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek nem minősíthetők szoros értelemben vett gazdasági épületeknek pusztán azért, mivel a mezőgazdasági termények ipari feldolgozására szolgálnak, mert ily címen például valamely uradalom cukorrépájának, vagy burgonyájának ipari földolgozására szolgáló cukorgyár, vagy burgonya-keményítőgyár épülete is, gazdasági épületnek volna a házadó szempontjából minősítendő s azok bérbeadása esetében is házadó alól mefntesítendők volnának, ami nyilvánvalóan ellenkeznék a törvény rendelkezésével és célzatával. Ezeknek alapján megállapíthatónak találta ez a bíróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek, gyári épületek, hogy azoknak bérbeadás esetére való házaídómentességét törvény nem állapítja meg s hogy azok gazdasági épületeknek nem lévén minősíthetők, bérbeadásuk esetében neon esnek a törvény 28. §. c) pontja szerinti kivételes s így szorosan magyarázandó rendelkezés alá s így a közigazgatási bizottság által a panaszos esetében annál inkább tévesen lellek a kivetett házadó alól mentesítve, mert a haszonbérleti szerződés IX. pontja értelmében a szeszgyár összes berendezése, az ahhoz tartozó gépek, műeszközök, készülékek stb. a haszonbérlők kizárólagos tulajdonát képezik s így az adóköteles földbir6 81