Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó Az adózó felebbezése folytán, melyben az 1909. évi VI. törvénycikk 28. §. c) pontja alapján házadótmentesség címén az adó törlését kérte, a közigazgatási bizottság a felebbezésnek helyet adott és az adónak törlését elrendelte azon a jogcímen, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épület az említett törvény 27. §-a értelmében gazdasági épület, mely mint ilyen a földbirtokkal együttes bérbeadás esetében is az idézett törvény 28. §. c) pontja értelmében házadómentességét megtartja. Ez ellen a kincstári képviselő panasszal élt és megfelelő indokolással kéri az .adókötelezettség kimondását és a pénzügy igazgatóság által előirt házadóniak megállapítását. Az 1896. évi XXVI. törvénycikk 106—110. §-aihan előirt iratváltás megtörténte és a megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatása után — melynek során a vonatkozó haszonbéri szerződésinek hiteles másolata beszereztetett — ez a bíróság megállapítja, hogy a vitás kérdés megoldása annak eldöntésétől függ elsősorban, hogy a mezőgazdasági szeszgyár épületei, gyári épületeknek minősílhetők-e ? másodsorban, hogy van-e olyan törvényes rendelkezés, mely az ily gyári épületnek házadómentességét bérbeadás esetére is biztosítaná ; s harmadszor, hogy a gyárnak mezőgazdasági jellegénél fogva, minősilhető-e az ilyen épület gazdasági épületnek ? A házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-ának 9. pontja értelmében a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén, az üzem céljaira szolgáló épületek állandóan házadómentesek. Az ezen törvény végrehajtása tárgyában, a 69. §-ban nyert felhatalmazás folytán a magyar királyi pénzügyminiszter által 1909. évi 77000. szám alatt kiadott utasítás 27. §-ának 9. pontjában foglalt meghatározás szerint gyáraknak és a gyárakhoz hasonló ipartelepeknek — házadómentesség szempontjából, — általában olyan ipartelepek tekintendők, melyeken rendszerint zárt helyiségekben gépek, vagy készülékek segítségével és tömeges gyártásra alkalmas munkamegosztással iparcikket, vagy iparcikkeket állítanak elő és nem csupán megrendelésre, hanem nagyban való eladásra és raktár számára is termelnek. A közgazdasági értelmezésnek is általánosságban megfelelő ezen fogalom meghatározás kétségkívül reá illik a mezőgazdasági szeszgyárakra is és avval lényegileg megegyezőnek tekinthető az ily szeszgyárakra nézve a szeszadókedvezmények föltételeit meghatározó rendelkezésekből következtetve a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvény megállapítása is, valamint az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. törvénycikknek és a korábbi 1899. évi XLIX. törvénycikknek meghatározása is, mely utóbbi törvény 1. §. c) pontja az ipari szeszfőzdéket — bár mint állami kedvezményben nem részesíthetőket, — a gyárak közt említi fel. Eltekintve tehát attól, a gyári minőség meghatározására nem 80