Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó sék s illetve hozassék meg, úgy nem lehet törvényes alapja annak sem, hogy valamely még el nem következett adóévre, avagy adófizetési időszakra eleve, mintegy elvileg, mondassék ki az, hogy valamely épület adótárgynak tekintetni: nem fog. Ennek az igénynek érvényesítése és illetve elbírálása tehát kétségtelenül az adókivetési eljárásnak jogossága és helyessége ellen igénybe veendő jogorvoslati eljárás során foghat helyet. Az a körülmény, hogy valamely épületet a közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási bíróság egy ízben állandóan adómentesnek nyilvánított, nem lehet akadálya annak, hogy ugyanarra az épületre— bár időközben rendeltetésében változás be nem állott — a következő adókivetési időszakban az adókötelezettség kérdése újból elbíráltassék. (1129. ejh. — 22.210/1912, P.) A magyar királyi közigazgatási bíróság 17296/1903. P. számú ítéletével kimondotta, hogyj a panaszos egylet sporttelepe és felépítményei a házadó alól állandóan adómentesek. A sz.-i adófelügyelőhelyettes 1910—1911. évekre évi 1200 korona haszonélték alapján házadót írt elő, mert a panaszos egylet épületeit, — amelyekre nézve a mentesség a régi házadótörvények hatálya alatt elismertetett, — a mentesség az 1909. évi VI. törvénycikk értelmében többé meg nem illeti. A panaszos a házadómentesség elismerését igényli, mert azt részére a közigazgatási bíróság már itéletileg megállapította és így — tekintettel arra, hogy az 1909. évi VI. törvénycikk visszaható erővel felruházva nincs, — és tekintettel arra, hogy az épületek rendeltetésében időközben változás be nem állott, a mentességet elvonni nem lehet. Az a körülmény, hogy az épület constructiója:, használati jellege 1903. év óta az új törvény életbelépése után sem változott, nem vitás ugyan, mégis ennek dacára nem lehetett az 1903. évben elismert adómentességet az új törvény hatálya alatt is fenntar-. tani a következő okokból: Az állandó adómentességek kérdésében — az ideiglenes házadómentességtől, mely törvényileg meghatározott időre szól, eltérőleg — rendszerint akkor történik határozat, mikor az illető adó kivettetik. A házadó mindenkori kivetésénél nemcsak azt kell eldönteni, hogy mekkora az adóalap, minő kulcs alapján és összegben kell az adót kivetni, hanem egyszersmind — kifejezetten, vagy hallgatag — el kell dönteni azt is, hogy fennforognak-e az adóztatás idejében az állandó mentességnek törvényben biztosított feltételei, illetve a kiderített haszonérték egészben vagy részben adó alá vonható-e ? Bár az 1912. évi LIII. törvénycikk 37. §-ának 4. pontja kife73