Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó A gyári épületekre megállapított állandó házadómentesség a gyári jelleggel bíró nyomdai vállalatra is kiterjed. (1223. ejh. —7196/1915. P.) Panaszos a tulajdonát képező szóbanlevő házak házadójának 1910. évre történt megállapítása ellen felebbezéssel élt, s a kérdéses három épületnél összesen 1910. évre házadóalapul vett 28760 korona adóköteles és 6800 korona ideiglenes adómentes bérjövedelemből 25200 koronának állandó házadómeuitességét kérte azon az alapon, hogy a jelzett épületek részei, il • lelve helyiségei ilyen arányban a társulat nyomdaüzletének elhelyezéseire és céljaira szolgálnak, s az e célra szolgáló helyiségekre eső bérértékeket a gyárak és ahhoz hasonló ipartelepekre biztosított állandó házadómentesség illeti meg. Ezt a felebbezést a közigazgatósági bizottság (jelenleg: pénzügyigazgatóság) megtámadott határozatával elutasította abból az okból, hogy úgy a nyomdában, mint a könyvkötésben a teljesített munka legnagyobb részét nem gépekkel, hanem kézi munkával végzik, és hogy sem a nyomda, sem a könyvkötészet raktárra nem dolgozik. Amint e bíróság 27740/912. P. számú végzésében hivatkozott 92782/912. P. M. számú pénzügyminiszteri nyilatkozat is kijelenti : az a körülmény, hogy a könyvnyomda csak megrendelésre dolgozik, nem zárja ki a gyári jelleget, s a könyvnyomdát is lehet gyárnak, vagy gyárhoz hasonló ipartelepnek tekinteni, ha a gyár fogalmának egyéb ismérvei fenforognak ; s ezen elvek figyelembe vételével már az alsóbbfokú hatóságok a Pesti Könyvnyomda részvénytársaság, valamiint Hornyán szky Viktor nyomdájára nézve az állandó adómentességet a felterjesztett iratok szerint meg is adták. Minthogy az 1913. évi június 16-án felvett jegyzőkönyv szerint panaszos helyiségeiben a nyomdánál 589, a kőnyomdánál 50, a könyvkötészetnél 133, a cinkografiánál 21, az expedíciónál 28, összesen 821 munkást alkalmazott: minthogy úgy a nyomdai, mint a könyvkötészeti vállalatnál — a betűszedéstől eltekintve — a munka tömegét gépüzem bonyolítja le, s a munkamegosztás elve az egész vonalon érvényesül : e bíróság a gyári jelleget megállapítván, azokra a helyiségekre, melyek a gyári ipar célját szolgálják, az állandó házadómentességet elismeri. Nem illeti meg azonban e mentesség az Egyetem-u. 4. és Reáltanoda-utca 5. számú egyesített épületben a földszinten levő nyílt utcai üzlet és raktárhelyiséget, valamint a Vármegye utcai házban a Vasárnapi Újság szerkesztőségének1 helyiségeit. Az adóköteles és mentes helyiségek bérértékének egymáshoz való viszonya a panaszos cég által aláirt jegyzőkönyvben 'no és Vio arányban lévén megállapítva, ezt a bíróság az 1910. évi adóztatásnál elfogadja. 5 G5