Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó A panasziratban foglalt ama kérelem, amely az 1911. és azt követő évek adóira vonatkozik, érdemlegesen nem volt a bíróság által elbírálható s az adófelügyelő elsőfokú határozat hozatalára volt utasítandó, mert a fellebbezés és a másodfokú hatóság döntésének tárgya csak az 1910-iki adó, — s ezzel kapcsolatban az adómentesség — volt, tehát az ítélet joghatályát is csak erre az évre kellett megállapítani. A gyári telepen kívül a gyár céljaira emelt raktárak után házadómentesség nem igényelhető. (484. ejh. — 16.986/1902. P.) Az 1870. évi Lí. törvénycikkely 2. §-ának az 1868. évi XXII. törvénycikkely 2. §-a k) pontjához tartozó rendelkezése [H. H. ö. 16. §. (1) bek. 6. p.-hoz fűzött ut. (5) bek.] szerint házadó alá nem tartoznak a gyáros tulajdonát képező és azokhoz hasonló iparépületeknek azok a részei, melyek nem lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgálnak ; a törvény ezen és — kivételes jellege miatt — szigorú magyarázattal alkalmazandó rendelkezéseinek azonban a szóban forgó, a magyar királyi állami vasutak nyugoti pályaudvarában, az 1766/2 helyrajzi számú telken, panaszos által felépített s úgy az építési, mint a használatba vételére, illetőleg lakhatásra vonatkozó engedély szerint is, ideiglenes raktári, épület, minthogy a megjelölt helyen panaszosnak a tulajdonát képező olyan gyári épülete, melynek a szóban levő részét képezné, nincs ; de ez az épület, mint ilyein nem is képezi panaszosnak a tulajdonát, minélfogva a panaszos által a magyar királyi államva sutáknak nyugoti pályaudvarában, az 1766/2 helyrajzi számú telken épített pelroleumraktár, csakis üzleti célokra való rendeltetésénél fogva, a törvény kezdetben idézett rendelkezései alapján adó alá nem tartozó épületnek nem tekinthető. 2. §. (i) bek. 7. pont. Vasúti épületek. Vasúti állomási épületekben a vendéglős által a bérelt helyiségek bérén felül a várótermek és a vasúti perron használatáért fizetett összeg is házadó alá esik. (1034. ejh. — 2951/1911. P.) A tárgy iratok között levő s az 1902. évi december hó 10. napján és illetve az 1903. évi január hó 17. napján kelt szerződés szerint panaszos bérbeadta és illetve V. E. pályavendéglős bérbevette az idézett szerződés 1. §-ában felsorolt lak- és illetve épületrészeket az idézstt 1. §-ban foglalt azzal a kikötéssel, hogy bérbeadó megengedi a bérlőnek azt, hogy ételeket és italokat a fel sorolt épületrészek között említett éttermeken kívül még a III. osztályú ét- és váróteremben s nemkülönbein a perron részén is elárusíthasson. A szerződés 1. és illetve 2. §-a megállapítja azt, 6G