Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó dékániak értékelése külön is lehetséges — bérbe vett vagy bérbe adott gyári épületeknél, vagy helyiségeknél, — már nincs helye állandó házadómentességnek. Ezekből nyilvánvaló, hogy a gyáraknak adott állandó házadómentesség célja nem kedvezmény adása, hanem adótechnikai célszerűség. Mihelyst pedig ez az adótechnikai célszerűség nincs meg, ha a gyári helyiség másnak a házában van, amikor a helyiség bérértéke adótechnikai nehézség nélkül a házadó alapjává tehető, akkor már állandó házadómenlességről természetesen szó sem lehet. A házadómentességnek indító oka pedig egyaránt azonos, az adótechnikai szükségesség egyaránt fennáll, akár egész épület, avagy aikár csak valamely épületrész (helyiség) szolgál gyári célra. A gyári üzem céljaira használt helyiség házadótól való mentességének •kifejtett alapokát tartva szem előtt, nem lehet tehát kétséges, hogy az 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-ániak 9. pontjában [H. H. Ö. 2. §. (í) bek. 6. p.] biztosított állandó házadómentesség azokat a helyiségeket is megilleti, amelyeket a tulajdonos gyári célokra használ, legyenek bár azok olyan épületben, amelynek egyéb részeit másként értékesíti; még pedig annál inkább megilleti, mert a mentesség nem az egész épületre, hanem csak a gyári célokra használt épületrészekre terjedvén ki, az a körülmény, hogy az épületnek többi része pl. lakásra szolgál, a gyári célokra használt részek adómentességére befolyással nem lehet. Csak ezen az alapon lehet megvalósítani a törvénynek azt a célzatát, hogy az adó a hasonló gyári vállalatokat egyenlő teherviselő képesség mellett egyformán érintse, tekintet nélkül arra az adóztatás szempontjából egészen mellékes körülményié, hogy vájjon az illető épületben a gyári helyiségeken kivül vannak-e, vagy nincsenek másként értékesített helyiségek. Mindezt a törvény szavaival összhangzásba hozva, nem lehet kétség arra nézve, hogy ha valamely lakóháznak cslak egyes helyiségei szolgálnak gyári vagy gyárszerű ipari célokra, ezek a helyiségek alkotják az illető gyár vagy ipartelep területét és így megóva marad a törvénynek az a célzata is, hogy az adómentesség a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területére szoríttassék, a község egyéb részében, illetőleg más községekben fekvő raktáraikra, vagy irodahelyiségekre pedig ez az adómentesség ki ne terjedjen. e-t