Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])
Házadó pedig ai törvény célzata szerint, nemkülönben az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítás (régi) „Házadó"-ra vonatkozó részének 92. §-a éneimében addig, amíg tulaj donképeni rendeltetésüknek megfelelően használtatnak. A tárgyiratokból kitetszik, hogy a panaszolt esetben adózó ügyfélnek azokról az épületeiről van szó, amelyek az adózó ügyfélnek tulajdonát képező földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatára át engedtettek ugyan, azonban azok a földbérlőnek lakásaiul szolgálnak. Nem szenved kétséget s ennek ellenkezője adózó ügyfél beadványaiban sehol se vitatlatik, hogy ezek az ilyképen a földbérlő lakásául szolgáló épületek a gazdasági cselédlakok sorába nem sorolhatók, hogy tehát azokat ezen a címen adómentesség nem illetheti. De el nem fogadható a panaszolt határozatnak az az álláspontja sem, hogy ezek az adózó ügyfélnek tulajdonát képező földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatára átengedett s tényleg a föld bérlőjének lakásaiul szolgáló épületek adómentes gazdasági épületeknek volnának tekintendők, mert az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítás (régi) ,.Háizadó"-ra vonatkozó részének 92. §-a szerint adómentes gazdasági épületek alatt csak a mezőgazdaság folytatására szükséges, emberi lakásul nem használható és valamely jószág (földbirtok) tartozékát képező oly íjpületek értendők, melyek tulajdonképeni rendeltetésüknek megfelelőleg használtatnak és a földbirtoktól elkülönítve bérbeadva nincsenek. Ez okból adózó ügyfélnek a kérdéses célra szolgáló házait adóköteleseknek kimondani és az elsőfokú hatóság által az 1868 : XXII. illetve az 1883 : XLVI. törvénycikk értelmében kivetett házadót fentartani kellett. A magyar királyi közigazgatási bíróságnak előző Ítéletére történt hivatkozás a panaszolt határozatnak fen tartására elfogadható okul nem szolgálhalott és pedig azért, mert a bíróságnak egy konkrét esetben hozott határozata a további határozatok meghozatalánál jogforrást nem képez. Adózó ügyfélinek a védirat során előadott az a kifogása, hogy a földbérlők e földbérletük után III. osztályú (általános) kereseti adóval meg lévén róva, az ilyképen reájuk — a haszonbérösszegnek alapul vételével kiróvott III. osztályú (általános) kereseti adó pótolja azt az adót is, amely a kérdéses épületek után kivetendő volna : elfogadhatónak szintén nem találtatott és pedig azért, mert a házadó a háztulajdonos által a ház évi tiszta haszonértéke alapjain fizetendő, a III. osztályú (általános) kereseti adónak tárgyát pedig a haszonhajtó foglalkozás — tehát ebben az esetben a haszonbérlettel való foglalkozás, alapját pedig az ebből származó kereset, vagy jövedelem képezi s ennek az adónak kivetésénél, az 1875 : XXIX. törvénycikk 19. §-a 1. pontja szerint a haszonbérösszeg 25%-a nem képezi a kereseti adónak tárgyát, hanem aiz csupán' a haszonhajtó foglalkozásból eredő törvényszerű legkisebb tiszta kereseti nyereménynek kiszámítására szolgál alapul. 61