Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó 2. §. (1) bek. 6 pont. Gyári épületek. A ház tulajdonosa által gyári célokra használt helyiségeket az állandó házadómentesség akkor is megilleti, ha azok olyan épületben vannak, amelynek egyéb részeit a háztulajdonos másként értékesíti. (36. sz. döntvény.) A házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-ának 9. pontja [H. H. ö. 2. §. (1) bek. 6. p.] állandó házadómentességet biztosít a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületeknek, ide nem értve a lakásnak, vagy nyitott helyiségnek (bolt, korcsma stb.) használt épületeket, vagy épületrészeket és ebeknek mellékhelyiségeit. Ez az állandó adómentesség nem illeti meg a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületeket, illetőleg épületrészeket, ha ezek gyári vagy ipari célra kibéreltettek, vagy másoknak bérbeadattak, avagy más célokra használtatnak. A törvénynek ily szövegezése mellett kétséges lehet, vájjon a kérdéses állandó házadómentesség csak egész gyári épületet illet-e meg, avagy megilleti-e azokat a helyiségeket is, amelyeket a ház tulajdonosa gyári célokra használ olyan épületben, amelynek egyéb részeit béribeadja, avagy saját lakásául használja, vagy másként értékesíti. A törvénynek minden kétséget el nem oszlató ily szövegezése miatt a törvényhozó szándéka iránt tájékoztatóul a törvénynyé emelt törvényjavaslat indokolása szolgál. Az idézett törvényszakasz indokolásának idevágó része így szól : „Az állandó adómentesség tekintetében eddig azt a helyes álláspontot foglaltuk el, hogy vannak épületek, melyek nem tekinthetők adótárgyaknak, mert jövedelmük egyáltalában nincs, vagy ha van is, ez a jövedelem a iházadóban alig állapítható meg önállóan, mert annak keletkezésénél nem a ház a fődolog ; következőleg az ilyen épületben fekvő tőke helyesen csakis abban a jövedelemben adózhatik, melynek keletkezésére közrehat, amely jövedelem azonban más adónem alá tartozik." Ezt az elvi álláspontot még részletesebben is kiemeli az indokolás, midőn folytatólagosan kifejti, hogy „a gyári épületek adómentességét egyedül az a körülmény indokolja, hogy azoknak hozadéka a gyári üzem jövedelmétől különváltan alig volna a kincstárra és a félre egyaránt igazságosan megállapítható, ennélfogva a helyes adóztatás azt hozza magával, hogy ezek az épületek, melyek az ipari termeléssel elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban vannak, — a vállalat természete szerint — az általános kereseti adóban, vagy a nyilvános számadásra kötelezett vál62