Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó 39. §. (9) bek. Adóelengedés réteknél tartós szárazság esetén. Réteknél tartós szárazság' által okozott kár esetén adóelengedésnek helye nincsen. (702. ejh. — 10.288/1905. P.) Az 1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §-ában a bevezetésben elvként van kimondva, hogy az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ezen törvényes rendelkezés kedvezményt foglalván magáiban, mindenesetre szorosan magyarázandó s így a törvényes kedvezmények csakis azokban az esetekben engedélyezhetők, melyekre e törvényszakasz folytatólagos intézkedései szoros magyarázat melleit alkalmazást nyerhetnek. Az idézeti törvényszakasz a)—c) pontok alatti rendelkezéseiből az vehető ki, hogy abban az elemi károk minőségük szerint, ezenkívül az elemi csapással sújtott földek kiterjedés, dűlők, határok és mivelési ágak szerint vannak meghatározva. A törvényszakasz a) pontjában fel vannak említve a jégeső, árviz és tűz, mint oly elemi csapások, melyek tekintet nélkül arra ,vajjon egész dűlőket avagy határokat magukban foglaló területekre terjednek ki s tekintet nélkül arra, hogy milyen a mivelési ága a csapással sújtott földterületnek — általában, t. i. minden körülmények között földadó elengedésre jogosító okot képeznek. A .folytatólagos b) pontban a terményeknek rovarok általi pusztítása is ugyan mint általános t. i. oly ielemi csapás említtetik, mely mívejlési ágra való tekintet nélkül törvényes igényt ad adóelengedésre, mégis ennél az elemi csapásnál a törvény már azt a feltételt szabja meg : hogy a kár nagyobb kiterjedésű egész dűlőket magukban foglaló területekre terjedjen ki. Más általános elemi kárnemeit, melynek esetén adóelengedést területre vagy mivelési ágra való megszorítás, illetve korlátozás nélkül engedélyezne — a törvény nem ismer, sőt folytatólagosan c), d) és e) pontok alatt kifejezetten egyes mivelési ágak szerint határozza meg az egyes elemi csapások eseteit és az adóelengedés feltételeit szántóföldekre, erdőkre, szőlőkre és komlókertekre nézve, sőt a szántóföldek — de csakis a szántóföldek —• tekintetében ismét c) aa) pont alatt a fagyot, illetve földárja által okozott árvizet oly elemi csapásnak minősíti, mely már akkor is figyelembe vehető, ha csak egész dűlőket magukban foglaló területekre terjed ki, ellenben c), bb) pont alatt a tartós szárazságra vagy más elemi csapásra már azt a feltételt állítja fel, hogy a kár egész határokat magukban foglaló területre terjedjen ki. Eszerint a törvény a szántóföldeknél a földárja által okozott árvizet és a tartós szárazságot említi — más általános elemi csapásokon fölül — külön, tehát csakis a szántóföldekre nézve adóelengedés szempontjából figyelembe vehető kárként és a mivelési ágak szerinti megkülönböztetésnél csak szántóföldet, erdőt, szőlőt és komlókertet sorol fel, amiből vi31