Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó lágosan és félremagyarázhatatlanul az következik, hogy miután törvényes kedvezményről van szó, mely kitérjesztőleg nem magyarázható más mívelési ágakra, mint melyek ebben a törvényszakaszban említtetnek, az ott jelzett különleges károk esetén — habár kár tényleg fenforogna is — földadó elengedés nem jár. Hogy pedig az egyes káreseteket általánosítani, másokat csak dűlőkre és határokra való kiterjedésük vagy ismét mívelési ágakra való korlátozással meghatározni és csoportosítani a törvénynek egyenes célzata volt, ez az egyes mívelési ágak különböző természetéből, nevezetesen a míveléssel járó kisebbnagyobb tőke- és munkabefektetésre való tekintettel önérthetőleg folyik és a szántóföldeknél magában a törvényben is kifejezésre jut, midőn a törvény „bevetett1' termés megkárosítását említi. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy tartós szárazság (aszály), mint elemi csapás által okozott kár adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásként, a törvény kifejezett rendelkezése szerint is csak szántóföldeknél vehető figyelembe s így jelen esetben az alsóbb fokokban követett azt az eljárást, mely szerint tartós szárazság állal rétekben okozott kár címén az adóelengedés megtagadtatott, törvényesnek kellett itélnii. Panaszosnak azt az érvelését, hogy a szántóföld és rét vagy legelő nem oly ellentétes fogalmak, hogy a törvény által az egyikre megadott kedvezmény a másikra alkalmazást nem nyerhetne, ez a bíróság magáévá nem teheti s helyesnek el nem ismeri, úgyszintén nem bir törvényes alappal az a kifogás sem, hogy az adókezelési törvénynek az adóelengedésekről szóló 49. és 50. §§ ai végrehajtása tárgyában 1883. évi 73662. szám alatt D. mellékletképen kiadott utasítás 6. §-a és az 1885. évi XXII. törvénycikk végrehajtása iránt 45055. szám alatt kiadott utasítás 139. §-a rétekre szénatermésnek elemi csapás folytán! megsemmisülése esetére intézkednek, mert miként már kiemeltetett, az 1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §-a a) és b) pontjaiban oly elemi csapások vannak felsorolva, melyek korlátozás nélkül minden mívelési ágra — tehát a rétekre nézve is — jogcímet képeznek adóelengedésre, minélfogva önérthetőleg az említett végrehajtási utasítások idézett §-ai csakis ezekre az elemi csapásokra vonatkozhatnak. 39. §. (9) bek. Adóelengedés réteknél sáskapusziitás esetén. A rétek termésében sáskapusztítás által okozott elemi csapás esetében, ha a sáskapusztítás egész dűlőket magában foglaló területre terjedt ki, az elemi kár címén való adóelengedésnek heJye van. (897. ejh. — 7915/1909. P.) Az alsóbb fokú elutasító határozatok egyrészt arra az elvi álláspontra helyezkednek, hogy réteknél sáskák pusztítása által 32