Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó egészíti ki, hogy áriérben fekvő szántóföldeknél árvízkár címén csak gátszakadás folytán bekövetkezett, vagy oly rendkívüli árvízkárok eseteiben van adóelengedésnek helye, midőn az árvíz az egész községi határt elborítja és a föld termését egészben, vagy részben megsemmisíti, miután a rendes elöntések hátrányai már a kataszteri hozadék megállapításánál figyelembe vétettek. Az e bíróság által elrendelt bizonyító eljárás során beigazolást nyert az a körülmény, hogy a panaszosok hullámtéri szántóföldje a földmívelési miniszter által engedélyezett nyári gátakkal ármentesítve van és hogy ezen az ármentesített területen történt gátszakadás okozta az árvízkárt, ametynek következtében ezt a területet az árvíz teljesen elborította és azon az 1913. évben semmi termés sem volt. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy panaszosoknak az 1913. évre árvízkár címén adóelengedésre igényük van. 39. §. (8) bek. Adóelengedés kerteknél. I. A kertek termésében a rovarálca (csimazok, pajor) által okozott károk esetében, ha a pusztítás egész dűlőket magában foglaló területre terjedt, elemi kár címén való adóelengedésnek helye van. II. A kertek termésében a nyulak rágása által okozott károk miatt adóelengedésnek helye nincsen. (1085. ejh. — 11.034/ 1912. P.) JEGYZET: Indokolás a F. H. ö. 37. §. (2) bekezdése 5. pontjánál. Legelőknél, réteknél és szántóföldeknek nem minősíthető kerteknél tartós szárazság által okozott károk esetén adóelengedésnek nincs helye. (790. ejh. — 13.795/1907. P.) Az 1883 : XLIV. törvénycikk 49. §-a elvként kimondja ugyan, hogy az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye, de ezzel kapcsolatban ugyanezen szakasz egyúttal meghatározza azokat az elemi csapásokat is, melyek tekintetbe vehetők s a meghatározás értelmében az id. törvényszakasz c) pont alatti bekezdése szerint a tartós szárazság nem általában, hanem csakis a szántóföldekre nézve képez oly elemi csapást, mely károsodás esetében az adóelengedésre alapot nyújt. Eszerint a törvény határozott rendelkezése kizárván azt, hogy ez az adóelengedési ok a kertek, rétek és legelőkre is kiterjesztessék s ezzel szemben az adózó ügyfél által felhozottak figyelembe vehetők nem lévén, a kincstári képviselő panaszának helyet adni kellett. 30