Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó törvénycikknek hivatkozott 50. §-a világosan kimondja, hogy az elemi csapás által sújtott földrészlet után járó adó egyharmadrészben, kétharmadrészben, vagy egészben elengedteíik, ha a termés hasonló mértékben semmisittetik meg. A törvénynek ez a rendelkezése, a földadó elengedését és illetve eleingedésériekl mértékét, semmi mástól nem tette függővé, mint az elemi csapás által okozott kárnak fenforgásától s illetve ennek a fenforgó ilyen kárnak a mértékétől. De nem tette és nem is tehette azt függővé különösen attól a körülménytől, hogy a termés, az elemi csapás ellen, valamely biztosító társulatnál valósággal volt-e biztosítva, avagy nem s különösen, hogy az elemi csapás által károsult és a földadóinak elengedésére a törvény szerint igénynyel biró ügyfél e biztosítás következtében a biztosító társulattól kártérítést kapott-e, vagy nem és illetve, hogy igenlő esetben mily mértékű kártérítést kapott? Nem tehette ezt ettől függővé különösen azért, mert az előbb idézett törvényrendelkezés célzatát tekintve, a földadó adóalanyát megillető elengedési igény valósággal semmi összefüggésben nincsen az 1875. évi XXXVII. törvénycikk 463. §-a értelmében, ellenérték fizetése mellett, kötött kárbiztosítási ügyletnek a fenforgásával, avagy fienn nem forgásával és illetve ennek következményeivel. 39. §. {k) bek. Adóelengedés ártérben fekvő földeknél. A folyó és a védőgát között levő területre nézve földadó elengedésének árvízkár címén nincs helye. (1217. ejh. — 22.450/ 1914. P.) A folyó és a védőgát között fekvő területeken kivül még általában hullámtérnek tekintendők mindazok a területek, melyek védőtöltés, vagy természetalkotta magas part hiányában árvíz által okozott elöntésnek rendszerint ki vannak téve. A folyammérnökségnek 1355/1913. sz. nyilatkozatából megállapítható, hogy az elemi csapás folytán igényelt adóelengedés ilyen hullámtérben fekvő földbirtokra vonatkozik. Minthogy pedig az árvíz által rendszerint boríttatni szokott hullámterek adóelengedésben árvízkár címén nem részíthetők, mivel azok minőségi osztályba sorozása már az elöntések; figyelembevételével történt, a rendelkező rész szerint kellett határozni. ! A gáton kívül levő területen gátszakadás által okozott árvízkár esetén földadóelengedésnek van helye akkor is, ha a hullámtér csak nyári gátakkal van védve. (1218. ejh. — 20.571/1914. P.) Árvíz esetén — az 1909. évi XI. törvény 36. §-ának rendelkezése szerint— a földbirtoknál általában föildadóelengedésneik van helye. Az idézett törvény 38. §-a ezt a rendelkezést azzal 29