Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó előadó panaszirala ezt az ily képen meghozott közigazgatási bizottsági határozatot azért lartja sérelmesnek, mert a ' 13401. helyrajzi számú földrészlelnek károsodását a bizottság megállapítása szerint, mezei és üregi (nyulaik idézték elő s ez a károsodás az adóelengedésre okul nem szolgálhat, annyival kevésbbé, mert adóelengedésnek csak akkor és ott van helye, ha a termés oly módon és időben semmisült meg, hogy az illető földrészlet abban az évben már ujabb veteményezés által jövedelmezővé nem tehető. — Viszont ugyanerre az utóbb említett és a kár bekövetkezésének időpontjára való törvényes megszorításra tekintettel a csimaszok (pajor) által károsult 1538 helyrajzi számú területre is az elengedés megtagadását kérte. A tárgyiratokból és illetve az e bíróság részéről 254'1912. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett iratokból kitetszik, hogy az A) jegyzékben két földrészletre nézve állapíttatott meg a kár, és pedig a 2) folyószám alatt 1538. helyrajzi számú, s 1 hold 1117 Q ölnyi kertre nézve s's részben, csimaszok (pajor) rágása folytán és a 7. folyó szám alatt pedig a 13401. helyrajzi sz. s 1 hold 959 • ölnyi kertre nézve 2/3 részben nyulak rágása következtében, — ugyancsak kitetszik az is, hogy ezeken a területeken adózó ügyfél facsemetéket illetve oltványokat termel, amelyeket nem maga nevel fel, hanem azokat teljes kiskorukban áruba bocsátja. — Az A) jegyzék záradékának második bekezdése az 1538. helyrajzi számú ingatlanra ugyanazt tüntette fel, bogy ez időközben szántóból alakíttatott volna át gyümölcsfateleppé (faiskolává), azonban a bizonyítási eljárás során beérkezett adatok s különösen az 1912. évi március hó 23. napján felvett jegyzőkönyvben, valamint a felgerjesztő határozat felvilágosító jelentésében foglaltak egyképen megállapították, hogy a záradék hivatkozott második bekezdése a kárjegyzék 1. folyószáma alatt szereplő 1537'2. helyrajzi számú részletre és nem a 2. folyó szám alatt levő részletre vonatkozik, mert ez az utóbbi úgy kataszteri nyilvántartásilag, mint a valóságban is kertmívelési ághoz tartozik és ehhez tartozott a szemle alkalmával is. Különben ezt igazolja a csatolva levő hiteles kataszteri bdrtokívkivonat is. Ezekből az előadottakból kitetszik tehát, hogy adózó ügyfélnek jelen esetében a károsodás két kertmívelési ághoz tartozott és a becslés idején is ahhoz tartozó földterületére álapíttatott meg. És pedig : 1. a H. dűlőben lévő 1538. helyrajzi számra nézsve csimaszok (pajor) rágása, valamint 2. az O. dűlőben levő 13401. helyrajzi számra nézve nyulak rágása következtében. Az 1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §-ának a földadó elengedésére helyet adó elemi csapások felsorolására vonatkozó rendelkezéseinek egybevetéséből kitetszik, hogy ezek az elemi csapások a kérdésben levő földterületek mívelési ágai szempontjá26