Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó ból lényegükben négy csoportra oszlanak. És pedig 1. azok, amelyek bármely mívelési ágra általában (jégeső, árviz és tűz) avagy ugyanezekre, azonban csak nagyobb kiterjedésű egész dűlőket magukban foglaló területeken vailó fellépése esetére (a terményeknek rovarok általi elpusztítása) vonatkoznak. (1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §. a) és b) pont.) 2. azok, amelyek szántóföldekre (fagy, vagy földárja és illetve tartós szárazság, vagy más elemi csapás és pedig a kár kiterjedésének és illetve bekövetkezési időpontjának tekintetében megállapított megszorításokkal) vonatkoznak. (1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §. c) pont.) 3. azok, amelyek erdőkre (tűz) vonalkozinak. (1883. évi XLIV. törvénycikk d) pontja) s végre 4. azok, amelyek szőlőkre és komlókertekre (fagy) vonatkoznak. (1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §. e) pont.) Adózó ügyfél jelen esetében, mint már ismétellen említtetett, kertmivelési ágban levő két földterületről lévén szó, az előbbi 2., 3. és 4. alatt érintett és más mívelési ágakra vonatkozó esetek mellőzésével vizsgálat és eldöntés tárgyává kizárólag az teendő, hogy ezekre nézve valósággal azaz elemi csapás esete fordult-e elő s illetve nyert-e beigazolást, amely elemi csapás az idézett törvényszakasz a) és b) pontjaiban felsorolva olvasható? A köízíjgazgatási bizottság jpana|szolt határozatájban la kérdéses földterületek egyikéire nézve, — mint már megállapíttatott, a csimaszok (pajor) rágása következtében előállott teljes károsodás, — másikára nézve pedig a nyulak rágása következtében előállott részleges károsodás címén adatott meg az adóelengedés. Az előbbiekben is hivatkozott törvényszakasznak; a) pontja ez elemi csapások egyikét sem említi; b) pontja azonban igenis említi a rovarok által okozott károknak amaz eseteit, amelyek egész dűlőket magukban foglaló területeken fordulnak elő. Erre való tekintettel, valamint tekintettel arra is, hogy az A) jegyzék már hivatkozott záradéka is megállapította, hogy a csimaszok (pajor) S. város egész határában valósággal nagy mérvű károkat okoztak, s végül tekintettel arra, hogy ugyanez a megállapítás olvasható a felterjesztő hatóságnak a jelen ítélet záradékában hivatkozott felvilágosító jelentésében is, a királyi kincstári panasznak a csimaszok (pajor) pusztításai cimén adóelengedésben részesített 1538. helyrajzi számú földrészlet tekintetében helyet adni nem lehetett és pedig annál kevésbbé, mert a panasziratban felhozott az az inditó ok, hogy tudniillik az illető földek abban az évben ujabb veteményezéssel még jövedelmezőekké voltak volna tehetők, mint kizárólag a szántó mívelési ágban levő földterületekre (c) pont) vonatkozólag megállapított megszorítás, erre a kérdéses és kertmívelési ágban volt és abban is levő földterületre az elengedés megadását nem akadályozhatja. A 13401. helyrajzi számú földrészletre vonatkozólag azon27