Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó tette is meg az egész határokat magában foglaló nagyobb területeken levő minden egyes szántóföldnek termesét, azokra a szántóföldekre nézve, amelyek termésének legalább egyharmadrésze az elemi kár folytán elpusztult, az adóelengedés mégis jogosan igényelhető. 37. §. (2) bek. 3. ponl. Adóelengedés szőlőknél. Phylloxera vasíatrix rovar ellen szénkénegezéssel fenntartott szőlőterület után — tekintet nélkül arra, hogy ez a terület a kataszteri munkálatokban nem mint szőlő, hanem mint szántóföld van felvéve s hogy ez az adótárgyváítozás bejelentett-e vagy nem — mindaddig, míg a szénkénegezés tart, a földadó kétharmadrésze nem követelhető. (501. ejh. — 14.361/1902. P.) A lisztharmat által okozott károk miatt földadóelengedésnek nincs helye. (1399. ejh. — 15.913/1917. P.) Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és a bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert a törvényes alapon kivetett földadónak elemi kár cimén való törlése csak törvényes rendelkezés alapján igényelhető, már pedig a lisztharmat az 1909. évi XI. törvény 36. §-ának 4. a) pontja értelmében elemi csapásnak nem tekinthető, de nincsen törvényes rendelkezés arra az esetre sem, ha a lisztharmat pusztítását az a körülmény okozta, hogy az annak ellenszeréül szolgáló kénpor a kereskedésben beállott zavarok miatt nem volt kapható. 37. §. (2) bek. 5. pont. Adóelengedés kerteknél. I. A kertek termésében a rovaráka (csimaszok, pajor) által okozott károk esetében, ha a pusztítás egész dűlőket magában foglaló területre terjed, elemi kár címén való adóelengedésnek helye van. II, A kertek termésében a nyulak rágása által okozott károk miatt adóelengedésnek helye nincsen. (1085 ejh. — 11.034/1912. P.) A közigazgatási bizottságnak a kir. kincstári képviselő részéről panasszal megtámadott határozata a királyi kincstári előadó javaslatának elvetésével, adózó ügyfélnek csakis a facsemetékkel beültetett területei után a megállapított kár arányában a földadót törölni rendelte és pedig azért, mert köztudomású, hogy adózó ügyfélnek facsemetékkel beültetett kertjén a csimaszok (pajor) és nyulak rágásai folytán tényleg károsultak s a több éven át ápolt facsemeték elpusztultak. — A királyi kincstári 25