Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó burgomyavésszel azonos és a burgonyának legveszedelmesebb betegsége, s hogy ez a betegség igen gyorsain elterjedhet már nyáron át a megtámadott növények föld feletti zöld részein s főleg levelein fejlődő conidiák (lánc-spórák) által, úgy, hogy elégséges az, miszerint valamely burgonyatáblán csak pár burgonyavészes növény legyen és a szél a ragályozó spórákat széthordva, rövid idő alatt a tábla valamennyi burgonya-növényei, sőt még a talajom keresztül a gumók is megfertőztetnek, minek következtében a gumóknál is rothadás lép fel, amely vagy száraz, vagy pedig nedves rothadás lehet, aszerint amint a rothadásnál a gumó összeszárad, vagy elvizenyősödik. Ez előadottakból kifolyólag a kérdésnek tárgyát tehát első sorban aiz képezi, hogy a kárbejelentésekben, szemlejegyzőkönyvekben és A) jegyzékekben megállapított és az alsóbbfoku hatóságok határozataiban is így nevezett, s a fentebbiek szerint, a burgonyánál tényleg előfordulható s régebbi néven csakugyan peronosporának nevezett elemi csapás vehető-e olyan elemi csapásnak, amelynek esetében! az 1883 : XLIV. törvénycikk vonatkozó §§-ai alapján az adóelengedésnek helye lehet ? Igaz ugyan, hogy az 1885 : XXII. törvénycikk végrehajtására vonatkozólag kiadott 1885. évi 45055. számú pénzügyminiszteri utasítás szövege oda is értelmezhető, hogy a törvényben meg nem jelölt esetekben adóelengedésnek helye nincsen s így a burgonyában a fentebbiek szerint felmerült elemi csapás se szolgálhatna az adóelengedésre jogos alapul, azonban ez a rendelet a törvény szövegétől eltér annyiban, amennyiben az 1883 : XLIV. törvénycikk 49. §-ának c), bb) pontja akképen rendelkezik, hogy szántóföldekre nézve nemcsak a tartós szárazság, hanem más oly elemi csapás által előidézett karok következtébem is van adóelengedésnek helye, mely elemi csapás egész határokat magukban foglaló területeken semmisiti meg a bevetett földeknek termését. A törvénynek hivatkozott g-a tehát az elemi csapások eseteit kimerítőleg nem sorolja fel s így nem forog fenn törvényes alap arra, hogy amennyiben az adóelengedésnek egyéb feltételei fenforognak, a felmerült burgonyavész az idézett törvényszakaszban általánosságban megjelölt „más oly elemi csapás,(-naik minősíttessék, amelynek előjötte esetében adóelengedés igényelhető. A tárgyiratokban foglalt adatokból, nemkülönben az e bíróság részéről 77l£'1906. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során beérkezett adatokból kitetszik, hogy ez a kár as kérdéses ingatlanokat magukban foglaló községek határában más területen is előfordult, de előfordult az a vármegye más községeinek területén is. Ezt igazolja az, hogy a kárbejelentések is, mint az előbbiekben érintetett, nem csupán panaszosok részéről, hanem mások részéről is eszközöltettek ; ezt bizonyítják a panaszirathoz csatolt s az 1905. évi december hó 18-ik napján kelt községi bizonyítványok is, melyek szerint a 20