Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó léten semmisítik meg, nem az a) és b) pontokban felsorolt elemi csapásokat s köztük nem a folyó kiöntése által okozott árvizet, hanem az a) b) és c) pontokban említett jégesőtől, árvíztől, tűztől, rovaroktól, fagytól, földárjától és tartós szárazságtól különböző, más elemi csapásokat (pl. rozsda, köd stb.) kell érteni, mert különben az a) pontban használt „általában" szónak értelme nem volna, s a b) pontnak a szántóföldekre is kiterjedő az a rendelkezése, mely szerint terményekben rovarok által okozott kár esetében már akkor is van adóelengedésnek helye, ha a pusztítás csak dűlőkre terjed, ellentétben volna a c) bb) pontban meghatározott azzal a feltétellel, hogy a szántóföldeket érő „más elemi csapás" egész határokat magukban foglaló területeken semmisítse meg a termést. Ezekből az okokból ez a bíróság támaszkodva az 1883. évi XLIII: t. c. 14. §-ában biztosított jogára az 1885. évi 45.055. számú pénzügyminiszteri utasítás 135. §-ában kifejezésre jutó azt a felfogást, mely szerint az olyan nem ármentesített földekre nézve, melyeiknél a rendes elöntés hátráfeiyait a tföldadó sorozati munkálatban figyelembe vették, adóelengedésnek csak akkor van helye, ha az árvíz egész községi határt elborít, magáévá nem tehette. Minthogy pedig a felterjesztett iratokikai igazolva vam, hogy a M. folyó kiöntése által okozott árviz K. község határának a kárfelvételi jegyzékben megjelölt részein a még le nem takarított termést olyan módon és időben semmisítette meg, hogy a földeket abban az évben újabb bevetés által jövedelmezőkké tenni már nem lehetett, azért a közigazgatási bizottság határozatának azt a felebbezett részét, mellyel 421 frt. 61 kr. földadót azok után az elöntött földek után is elengedett, melyeknél a rendes elöntés által okozott csekélyebb jövedelmezőséget a földadó sorozati munkálatban figyelembe vették, helyben kellett hagyni. Földadóelengedés azon a címen, hogy a földterület földárja miatt bevethető nem volt, és hogy a földárja következtében felázott terület megművelés és bevetés után termést nem hozott, nem igényelhető. (764. ejh. — 7710/1906. P.) A tárgyiratokból és az e bíróság részéről elrendelt bizonyítási eljárás során beérkezett adatokból kitetszik, hogy panaszos az 1904. évi június hó 13. napján a községi elöljáróságnál benyújtott beadványában azt kérte, hogy mivel a f.-i határban 'körülbelül 50 kat. holdnyi területet, a tavaszi árviz cs a sok tavaszi eső folytán bevetni nem képes, ez után a terület után a földadó alól felmentessék. Az 1904. évi június hó 15. napján a pusztán a községi biró és jegyző által felvett jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a L. nevü dűlőben fekvő 68—69 hr. sz. szántóföldnek mintegy 19 kat. holdnyi területe ebben az évben Icl14